Augusztus 20-a, azaz Szent István ünnepe részben a balatoni szezon zárása, bár az utóbbi időben a szezon hosszabbodását tapasztalhatjuk. Mindenesetre a Balatonnál hagyománya van Szent István ünnepének, egészen a két háború közti időszakig kell visszatekintenünk, hogy felidézzük a régmúlt augusztus végi tavi eseményeket.
Augusztus 20-a maihoz hasonlatos képét a két világháború között nyerte el, amikor is Szent István szimbóluma lett a magyar nemzeti egység megteremtésének. Az 1920-as trianoni békediktátum után augusztus 20-a lett az az ünnep, amelyhez számos kulturális program – színielőadás, hangverseny, virágkorzó – és szórakoztató esemény, tűzijáték, ökörsütés, légi bemutató, kézművesvásár, lóverseny kapcsolódott – írja a sonline.hu.
Persze nem maradhatott el a budai várban megrendezett pompázatos Szent Jobb-körmenet sem. Ezen a napon avatták fel a Ludovika Akadémia udvarán a fiatal tiszteket is. 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján jubileumi évet hirdettek, amikor is az egész országban aranyvonaton vitték körbe a Szent Jobbot.
Az első világégést követően a Szent István-i Magyarország ideája és az arra való emlékezés a Balatonnál is központi eseménynek számított. A trianoni békediktátumot követően minden nemzeti hivatkozási alap, ezáltal az államalapítás ünnepe hangsúlyos szerepet kapott. A Balatonnál a rendezvények az 1930-as évekre teljesedtek ki, számos úszó- és vitorlásversenyt tartottak ekkortájt, egymást érték a Szent István-bálok a tó partján, de szerveztek lovasmérkőzéseket, kocsi szépségversenyeket is. A füredi Wesselényi-emlékúszóverseny és a földvári Széchenyi-vándordíjnak elnevezett vitorlásfutam mellett a központi rendezvények Siófokon és Balatonfüreden folytak. A Szent István-napi ünnepségekhez kapcsolódott szervesen a balatoni bor- és szőlőhét, amely általában augusztus 27. és szeptember 3. között zajlott. A fürdőévad meghosszabbítására törekvő napokban a sportversenyek is folytatódtak, valamint a báli szezon sem ért véget.
A második világháború után sejteni lehetett, hogy az ünnep elveszíti egyházi jellegét. Éppen ezért a klérus, élén Mindszenty József bíboros-hercegprímással, a Szent Jobb-körmenetet – ahol ÁVH-s besúgók is szép számmal képviseltették magukat – antibolsevista protestálásként vezényelte le. 1948-ig, a fordulat évéig több százezren vettek részt – ekkoriban már a bazilika előtt – az augusztus 20-i körmeneten. Egy év múlva viszont már az ünnepet megfosztották minden egyházi jellegétől. Augusztus 20-a a Magyar Népköztársaság születésének és a kommunista alkotmánynak a napja lett. A körmeneteket betiltották, de a tisztavatás, a tűzijáték megmaradt, e napon javarészt lakótelep-, pályaudvar- és iskolaátadások zajlottak.
Természetesen a Balatonnál szintén érezhető volt az ideológiai és identitásbeli váltás, e napok meglehetősen sematikussá alakultak át. Egyes elemeket megőriztek: a Balaton-átúszások hagyományát továbbvitték. 1948 és 1967 között a Siófok és Füred között megrendezett versenyt az ünnepnapra időzítették.
Az ötvenes évektől az alkotmány ünnepét a Balaton dolgozói termelési és begyűjtési terveik teljesítésével ülték meg, volt felvonulás és ünnepi beszéd a tribünökön, a napot általában sportversenyekkel, majd utcabállal zárták. Az 1960-as évektől ekkor nyitották meg az egészen szeptember 4-ig tartó Balatoni Heteket, amely kulturális és tudományos rendezvényeket is magában foglalt. A cél itt is változatlannak bizonyult: nyár végén is legyen vonzó a Balaton.
A harmincas évektől a második világháború időszakáig szokássá vált, hogy ezen nap estéjén – Herczeg Ferenc író kezdeményezésére – reménytüzekkel, vagy más néven Szent István tüzeivel emlékeztek államalapító királyunkra: „Akkorra rendszerint elfogy a víz a parti homoknál, szigetecskék háta rajzolódik ki a magyar tenger vizéből. Arra kerülnek a másfél-két ember magasságú máglyák, nádból, hullott fából, rőzséből rakva. Augusztus huszadikán meggyújtják a tüzeket, a fiatalok, az idősebbek esteledvén leülnek a parton. Sütemény, bor is kerül, s mikorra feljő a Hold meg a csillagok, rázendítenek, egymás után szólalnak meg a gyönyörű népdalok. Aki messzebbre néz, láthatja: körben a parton, Fonyód felé, Keszthelynél, a Badacsony alatt mindenütt égnek-lobognak Szent István tüzei” – olvashatjuk egy korabeli memoárban. Ezzel a méltó hagyománnyal nemcsak az államalapítás emelkedett ünnepére emlékeztek, hanem egyben a nyártól is elköszöntek, de a felgyulladó tüzek az egyes településeket és azok összetartozását is jelölték. Valódi, lelkesítő és egyben látványos, a balatoni és a nemzeti összefogást jelképező ünneplés volt mindez, amelynek üzenete napjainkban is példaértékű.