A Balaton-régió legégetőbb problémáiról nyilatkozott az értékmegőrzésben élenjáró Szigliget polgármestere, Balassa Dániel a HírBalatonnak annak apropóján, hogy az önkormányzatoknak a következő években új településrendezési tervet kell alkotniuk, igazodva a megváltozott jogszabályokhoz. Álláspontja szerint nemcsak a hatóságoknak, hanem a polgármestereknek is be kell keményíteniük ahhoz, hogy mentsük a Balatonnál, ami még menthető.
Rendkívül sok és teljesen indokolatlan mértékű építkezés történt a Balatonnál az utóbbi 20 évben, teli van az üdülőrégió tájsebbel. Úgy gondolom, hogy az új építészeti törvény megalkotásával egy radikálisabb lépést is meg kellett volna tenni, és valamilyen szintű változtatási tilalmat elrendelni a Balatonon, vagy egy építési tilalmat, amíg megtörténik a felmérése annak, hogy mi az, ami még menthető. Mert lassan eljutunk oda, hogy már csak a kármentés marad
– fogalmazott Balassa Dániel.
Hiányos a kiszolgáló infrastruktúra
Mint kifejtette, a túlépítésekben az a legnagyobb probléma, hogy nem épült meg mellé a kiszolgáló infrastruktúra. Ráadásul a meglévő közműhálózatok is teljes mértékben elöregedtek. Például a szőlőhegyeken nem tud megfelelő víznyomást biztosítani a vízszolgáltató.
Nem tudunk tűzcsapokat telepíteni, mert a magasabb zónákban egyszerűen nem biztosítható kellő víznyomás, eldurrannak az 50-60 éves eternitcsövek
– érzékeltette a helyzetet. Hozzátette, hogy a sok új ingatlanhoz kiszolgálásához hiányzik a megfelelő csatornázottság mellett több helyen a megfelelő áramellátás, hiányoznak a megfelelő utak, és mindez kihat a lakosság életkörülményeire és a turizmus színvonalára is.
A lakóparkok szaporodnak, mégis lakhatási válság van
Mindenki látja, aki végigmegy a 71-es úton, vagy a déli parton, hogy egész nagy területeket is belepve épültek az elmúlt években, sőt épülnek még most is újabb és újabb lakóparkok, vagy egyéb hasonló funkciójú épületek. Szigliget polgármestere szerint ezek nem azok a fejlesztések, amire szüksége lenne a régiónak. Az új lakóparkok többnyire nyaralóként és nem lakóépületként funkcionálnak. A települések lassan elvesztik a sajátos balatoni karakterüket.
Hiába a sok új lakás, mégis lakhatási gonddal küzd a régió. A fiatalok számára megfizethetetlenül magasba szöktek az ingatlanárak. Ráadásul a lakóparkoknak a régióban nincs hagyománya, vagyis egy vidéki, falusi környezetben nevelkedett fiatal nem feltétlenül társasházban akar élni, hanem kertes, családi házas környezetben képzeli el a jövőbeni életét – mutatott rá Balassa Dániel.
Szerintem a társasházépítési láz egy teljes zsákutca, amelyben az egyéni és üzleti érdekek rendre felülmúlják a közérdeket, hiszen többnyire a vízpartot csúfítják, szűkítve a vízhez jutási lehetőségeket. Ez nem oldotta meg a térség lakhatási válságát sem, aminek egyenes következménye a demográfiai válság
– fogalmazott.
„Lassan nem lesz aki füvet nyír”
A demográfiai válság mibenlétét a polgármester abban látja, hogy a régióban felnőtt fiatalok nagy része hiába szeret itt élni, elmegy Budapestre, kimegy külföldre, jobb esetben közeli városokba költözik, ahol a lakhatása megoldható, vagy van esélye olyan jövedelemre, hogy saját ingatlant vegyen. A magas ingatlanárak a bevándorlókra is kihatnak: fiatal elvétve akad közöttük.
Lassan nem lesz, aki fönntartsa az egész balatoni régiót. Nem lesz, aki füvet nyírjon, nem lesz, aki utat gondozzon, vagy a turizmust kiszolgálja. Már most is óriási probléma, hogy egész egyszerűen nincs normális minőségű személyzet a különböző vendéglátóhelyeken, lasszóval kell fogni az olyan munkaerőt, amelyik képes ellátni megfelelően és lelkiismeretesen a feladtát.
Véleménye szerint ezt a gondot nem lehet megoldani vendégmunkásokkal, mert vannak olyan iparágak – és az idegenforgalom az is ilyen -, ahol ez nem működőképes.
Igazából mondhatunk akármit, a helyben született balatoni polgárnál nem nagyon van jobb balatoni vendéglátós – szögezte le. A legjobban ők érzik magukénak ezt a környéket, és a kapcsolatrendszerükkel, helyismeretükkel ők tudnak a legtöbbet segíteni, ha egy turista odalép hozzájuk bármiben segítséget kérni
– fejtette ki.
Az illegális építkezések terén lépni kell
Balassa Dániel a szabálytalan, illetve túlzott építkezésekkel kapcsolatban elmondta, hogy a balatoni polgármesterek egy éve kezdeményeztek egy megbeszélés-sorozatot a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériummal, az érintett kormányhivatalokkal, valamint az Építési és Közlekedési Minisztériummal, akik magas szinten képviseltették magukat ezeken az eseményeken.
A fő cél az volt, hogy a balatoni építkezések kapcsán találjunk közösen valamilyen megoldást, egyrészt az építkezések visszaszorítására, másrészt pedig arra, hogy a már meglévő, szabálytalanul megépült ingatlanoknál, amelyeket a bíróság bontásra ítél, legyen, aki végre is hajtja ezeket. A NAV-nak ( Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak) kellene ezekben az esetekben lépni, de ott rendre elakadnak ezek a történetek
– mondta.
„Az egyeztetések óta eltelt egy év, és nem születtek megnyugtató megoldások” – mutatott rá a polgármester. Megjegyezte, nyilván felvet kérdéseket, hogy egy ember sok éve álló lakóházát elbonthatja-e egy közösség. „Én úgy gondolom, hogy itt a problémát nem a lakóházak okozzák, hanem elsősorban azok az ingatlanok, amik szállásként, nyaralóként funkcionálnak” – véleményezte. Ezekben az esetekben többnyire nem embereket kell utcára tenni az illegális építmény elbontásakor, hanem egy bizonyos kényelmi funkciót, vagy jövedelemforrást kell megszüntetni ott, ahol nem az építési törvény, vagy a helyi szabályok alapján építkeztek – magyarázta.
A polgármestereknek is bele kell állniuk
Navracsics Tibor miniszter is beszélt arról, hogy a szabálytalan építkezések elleni keményebb fellépéshez a polgármesterekre is szükség van – idézte fel a megbeszélésen elhangzottak egyik fontos momentumát Balassa Dániel. „Ez azt jelkenti, hogy nekünk is konfrontálódnunk kell esetenként a lakossággal, ingatlantulajdonosokkal. Nekünk is föl kell vállalnunk azt, hogy aki szembe megy a közösség érdekeivel, az számíthat retorzióra, mert máshogy nem működik” – magyarázta.
Hozzátette, hogy elsőként a kormányhivataloknak és a NAV-nak kell lépniük, de az eredményes fellépéshez kellenek a polgármesterek, akik az arcukat is adják hozzá, felvállalják, hogy szeretnének végre rendet rakni.
Ha nem merjük megtenni következetesen, mert mondjuk jó ismerősről, a falu régi lakójáról van szó, akkor az egész nem ér semmit, és akkor ne várjuk a felsőbb szervektől, hatóságoktól, hogy elvégezzék a munkát
– szögezte le.
A polgármestereknek ebben a folyamatban sokat segíthet a Balatoni Szövetség, ha beáll az ügy mögé, egységes elveket fektetve le. Iránymutató és hivatkozási alap is lenne egy ilyen arra, hogyan kell egységesen kiállni a Balatonért – hangsúlyozta Szigliget első embere.
Felidézte, hogy azoknak a polgármestereknek mindegyike vállalta, hogy beleáll ebbe a történetbe, akik részt vettek az említett megbeszélés-sorozaton.
Balassa Dániel szerint az ígéretes kezdeményezés elakadt, amit mondjuk az tudna elindítani, ha a NAV ténylegesen lebontana legalább 4-5 épületet azokból, amiket már évek óta jogerősen bontásra ítélt a bíróság. Példát statuálna, ami mögé be lehetne állni, mert így csak mindenki vár a másikra – mutatott rá.
Illegális bővítések
A polgármester Szigligetről szólva elmondta, náluk nem is feltétlenül az illegális építményekkel, hanem sokkal inkább az illegális bővítésekkel, átépítésekkel van komoly gond. Becslése szerint a település épületállományának egynegyedénél tetten lehetne ezt érni, amely arány vélhetően a többi balatoni településre is jellemző lehet.
Ezeknél az a gond, hogy a számonkérési lehetőségek bizonyos idő után elévülnek, vagy lehetőség nyílik valahogy legalizálni a szabálytalanságokat. Olyanokat is, ahol nem egészen úgy készültek el az épületek, ahogy a terven fel voltak tüntetve, vagy olyan területen épültek, ami nem beépíthető
– mondta.
A polgármester szerint nem feltétlenül az a probléma, ha valaki mondjuk egy-két négyzetméterrel nagyobb előtetőt készít az engedélyezett tervnél. Az igazi gond alapvetően az, ami ellen sokkal szigorúbban kellene fellépni, amikor az övezeti besorolástól homlokegyenest különbözően, olyan anyaghasználattal – például hatalmas üvegfelületekkel, amit Szigligeten egyértelműen tilt a helyépítési szabályzat és a településképi rendelet – építkeznek, ami felrúg minden helyi hagyományt, szabályt.
Szigorúbb jogszabályok kellenek?
A kérdésre, hogy szükség lenne-e szigorúbb jogszabályokra, a polgármester azt felelte, nem a jogszabályokkal, hanem azok betartatásával van az igazi gond.
Szerinte szemlélet- és jellemformálással is előbbre lehet jutni. Ha megpróbálnának mértékletesek lenni az emberek a Balaton jövőjének megvédése érdekében, az is egy előrelépés lenne. Tulajdonképpen a józan belátására lenne szükség – jegyezte meg. „A lényeg, hogy a szabályoknak és a közösségi normáknak megfelelően kell építkezni, akkor senki nem fog beleütközni ellenállásba és nem kell retorziótól tartania” – summázta.
Szigliget szigorítani készül
Az új jogszabályokhoz – köztük az építészeti törvénnyel és az elfogadásra váró új Vízparti Tervvel – igazodva Szigligeten 2027-re szeretnék az új településtervet megalkotni, elfogadni, aminek már idén el kell kezdeni az előkészítését.
A magasabb rendű jogszabályok meghatározzák a mozgásterünket, ugyanakkor nekünk is vannak határozott elképzeléseink. Továbbra sem szeretnénk új beépítésre szánt területeket biztosítani a településen, sőt, amennyiben lehet, bizonyos szintig még szűkítenénk is az eddigi mozgástereket – árulta el Balassa Dániel.