Az európai látókörű tudós grófra emlékeznek Keszthelyen (magyarhirlap.hu)

Festetics György halálának bicentenáriuma alkalmából két tudományos konferenciát is rendeznek hazánkban május végén és június elején.

A konferenciával kapcsolatban Kurucz György, a Károli Gáspár Református Egyetem Kora Újkori Történeti, Gazdasági és Művelődéstörténeti Tanszékének vezetője a magyarhirlap.hu-nak elmondta, hogy a rendezvénynek különleges aktualitást ad a Keszthelyen 1797-ben felsőfokú mezőgazdasági tanintézetet, a Georgikont megalapító gróf Festetics György halálának kétszázadik évfordulója. A projekt keretében az alapító, illetve fia, László tudományszervező tevékenységének aspektusaival foglalkozik, közelebbről két georgikoni tanár nyugat-európai tanulmányútját, a kialakuló kapcsolatrendszert vizsgálja a fennmaradt iratanyag – instrukciók, jelentések, naplók – feltárásán keresztül. A budapesti tanácskozáson a „technological journey” standardját meghatározó utazási instrukciókat elemzem – ismertette, hozzátéve, hogy a fővárosi program mellett egy kapcsolódó tudományos rendezvényt tartanak Keszthelyen is, az egykori Festetics-kastélyban.

A május 30-tól június 1-jéig zajló Balaton-parti konferencia a Habsburg Monarchia arisztokráciájának kultúráját mutatja be 1750 és 1820 között, társszervezője a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózatában működő irodalomtörténeti Lendület kutatócsoport, amely Csörsz Rumen István vezetésével vizsgálja a polgárosodó Nyugat-Magyarország irodalmi nyilvánosságát. Ez utóbbi konferencia a Habsburg Monarchia szellemi életét alapvetően befolyásoló főnemesi kultúra különböző sajátosságaira fókuszál, de figyelmet fordít a magyar főnemesség számos tagjának szerepvállalására is. Természetesen a helyszín megválasztása Festetics György halálának évfordulója miatt is magától értetődőnek tűnt a szervezők számára – árulta el Kurucz György. A történész lapunknak azt is hangsúlyozta: „A rendkívül művelt, valamint kiterjedt társadalmi és tudományos kapcsolatrendszerrel rendelkező keszthelyi gróf a nemzeti nyelv, irodalom és a felsőfokú szakképzés programszerű támogatásával a hazai kulturális és tudományos élet felzárkózását segítette elő, és erősítette mindezek identitásképző szerepét.”

A teljes cikk itt található.