A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) szakemberei már jó előre jelezték: idén az elmúlt évtizedek legnagyobb árvaszúnyograjzása várható a Balatonon, azt is valószínűsítették, hogy ebből már a Siófoki-medence sem marad ki, de az még őket is meglepte, hogy ilyen mértékben a keleti medence déli parti szakaszára koncentrálódnak a Chironomus balatonicusok. Ennek a hátterében egy viszonylag új időjárási jelenség áll – ezt állapították meg a tihanyi limnológusok közösen a siófoki viharjelző obszervatórium szakembereivel.
Dr. Vasas Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a tihanyi székhelyű Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója a Siófoki Híreknek elmondta: új időjárási jelenség az uralkodó esti északi légmozgás (és itt nem nagy szélre kell gondolni) a korábbi változó irányúval szemben. Emiatt Siófok és térsége valósággal „telibe kapja” a kikelő árvaszúnyogokat, amik amúgy is a fény felé mozognak, tehát a legvilágosabb helyeket keresik, a nagyobb településeket, így Siófokot is. Lehetne ez elméletileg Balatonfüred is, csakhogy a napnyugtakori légmozgás a déli partra „viszi” őket.
„Azt ugye előre jeleztük, hogy minden adott ahhoz (fokozottabb algásodás, meleg víz), hogy az elmúlt 30 év legnagyobb balatoni rajzása alakuljon ki, és annak is időjárási okai vannak, hogy egy-egy rajzás miért nem csak néhány napig tart, miért húzódhat el akár hetekig. Az is viszonylag új jelenség, hogy néhány csendes, nyugodt, meleg napot követően rendre hidegfront érkezik (idén gyakran csapadékmentes, szeles), ekkor a rajzás abbamarad, majd a hidegfrontot gyorsan követő meleg időben folytatódik. Azt elmondhatjuk, hogy az idei csúcson túl vagyunk, a várható árvaszúnyog-mennyiség több mint kétharmada kikelt már. Azt azonban nem tudjuk megmondani, hogy a következő napokban, hetekben pontosan mi várható, ez is nagyrészt időjárásfüggő. Ha rajzáskor lesz elég élelem, ha az új generáció petéi fejlődni tudnak (átlagosnál több alga és meleg víz esetén),akkor még várható(k) újabb generáció(k) is ebben az évben. Folyamatos méréseket, megfigyeléseket végzünk és ha előre tudjuk jelezni, hogy mi várható a következő időszakban, akkor arról tájékoztatni fogjuk a közvéleményt.”
-fogalmazott dr Vass Gábor.
A BLKI általános tájékoztatása szerint az idei invázió legfőbb okai:
- 1., bőséges tápanyagforrás: a 2024 nyarán tapasztalt, a keleti medencére korábban kevésbé jellemző fokozottabb algásodás miatt a lárvák táplálékhoz bőven jutottak;
- 2., enyhe tél: a 2024/25-ös tél szinte jégmentes volt, ami növelte a lárvák áttelelési sikerét;
- 3., A hűvös május lelassította a fejlődést, majd a hirtelen melegedés júniusban egyidőben indította el a rajzást, amit szeles, hidegfrontos időszakok időben kitoltak;
- 4., alacsony vízállás: a sekélyebb partmenti régiók gyorsabban felmelegedtek, ami kedvezett a bábozódásnak. Ezek eredményeként az árvaszúnyogok hatalmas számban keltek ki, és a tóparti sétányokon, nádasok környékén milliós nagyságrendben tűntek fel.
Az árvaszúnyogot a jelenleg alkalmazott gyérítési módszerekkel nem lehet irtani. Nem csípnek, nem terjesztenek betegségeket – zavaróak lehetnek ugyan, de biológiai szempontból kulcsfontosságú szereplők a Balaton ökológiai rendszerében:
- 1., a tápláléklánc alapjai: az árvaszúnyog-lárvák a vízfenék üledékében élnek és szerves törmeléket, algát fogyasztanak. Ezzel tisztítják az iszapot, és szellőztetik is azt. Ugyanakkor számos halfaj ivadékai, vízi madarak, fecskék és denevérek is táplálkoznak velük;
- 2., tápanyagszabályozók: a kifejlett példányok kikeléskor jelentős mennyiségű foszfort és nitrogént vonnak ki a vízből. A BLKI számításai szerint egy-egy ilyen rajzás akár több tonna (!) tápanyagot is kiemelhet a vízből a levegőbe, majd juttathat a szárazföldre. Ez hosszú távon csökkenti az eutrofizációt, azaz a túlzott algásodást;
- 3., ökológiai indikátorok: az árvaszúnyog-lárvák mennyisége és fajösszetétele érzékenyen reagál a vízminőség változásaira. A mostani erős jelenlétük azt jelzi, hogy a tóban ismét növekszik a belső tápanyagterhelés, ami hosszabb távon vízminőségi problémákhoz is vezethet. Vagyis nem a baj forrásai, hanem jelzői.
A közösségi médiában sokak által követelt árvaszúnyogirtás:
- 1., tudományosan megalapozatlan, mivel nem célzottan irtható faj (nem csípőszúnyog);
- 2., jogszabályba ütközhet, mivel az árvaszúnyogok természetes életközösség részei, így védelmükről hazai és EU-s környezetvédelmi szabályok is rendelkeznek;
- 3., eltűnésük a halállomány, madárvilág és vízminőség romlását is előidézné.
Mit tehetünk? Ne bántsuk, ne fújjuk, ne permetezzük őket, esti órákban – ha tehetjük – kerüljük a fényes felületeket, partmenti lámpákat és lehetőség szerint ne bolygassuk a növényzetet, amelyen pihennek – áll a BLKI tájékoztatójában.
A Siófoki Hírek kérdésére a természetvédelmi hatóság szerepét betöltő Somogy Vármegyei Kormányhivatal azt válaszolta: a természetvédelmi és Natura 2000 területeken végzett, előzetes bejelentéshez és engedélyhez kötött szúnyoggyérítéssel kapcsolatban ez idáig nem érkezett kérelem a kormányhivatalhoz.
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. pedig érdeklődésükre megerősítette: az árvaszúnyogok alapvetően hasznos rovarok, hiszen táplálékforrást jelentenek a halak és a madarak számára. Rajzásuk során a testükben felhalmozódott szervesanyag egy része is kikerül vizeinkből, így fontos szerepük van a vízminőség javításában.