AM: csaknem 200 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota a KEHOP keretében

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) jelenleg záruló ciklusában a természetvédelem eredményesen szerepelt, hiszen több mint 39 milliárd forint keretösszeggel, 101 projekttel, 180 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a „Földtani örökségünk védelme és bemutatása a Bakony-Balaton Geoparkban” című projekt zárórendezvényén, Úrkúton a tárca MTI-nek küldött közleménye szerint.

 

Az államtitkár beszédében kiemelte, ezen KEHOP ciklus forrásfelhasználása 107,5 százalékos volt, illetve a közvetlen állapotjavító beruházások a kitűzött célterület majdnem dupláján valósultak meg. A projekt célja főként a természetre gyakorolt külső behatások rekonstrukciója, azaz élőhely-helyreállítás volt. A projektmegvalósítás kétharmada tehát erre irányult, ennek kétharmada pedig vizes élőhelyeket érintett.

Rácz András emlékeztetett, hogy az ország területének nagy része természetközeli állapotban maradt fenn, több mint 21 százaléka, azaz 2 millió hektár Natura 2000 terület, több mint 9 százaléka, mintegy 850 ezer hektár pedig országos jelentőségű védett természeti terület. Ez Európa országaihoz viszonyítva jó arány, azonban feldarabolódott, mozaikos szerkezetű, ezért állandó beavatkozást igényel.

Ezen felül a kezelési infrastruktúra fejlesztése is hangsúlyosan jelent meg ebben a ciklusban, amely az állattartási feltételek javításában nyilvánult meg. A 10 hazai nemzeti park vagyonkezelésében 330 ezer hektár terület áll, amelyek nagy részén a gyepterületek találhatók. Ezeket 14 ezer őshonos állat segítségével tartják karban a nemzeti parkok munkatársai. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található hazánk egyik legnagyobb bivalycsordája, az utolsó magyar genetikájú gulyát a nemzeti park jogelődje vásárolta fel és mentette meg a vágóhídtól – tette hozzá az államtitkár.

A bemutatási tevékenység is kiemelt szerepet játszott ebben a projekt megvalósítási időszakban, kiszolgálva a fokozódó társadalmi érdeklődést a természeti értékek iránt. Ezen a területen a legjelentősebb tényezők a nemzeti park igazgatóságok, hiszen a 700 hazai ökoturisztikai létesítmény felét üzemeltetik. Éves szinten 1,6 millió látogatót regisztrálnak a nemzeti parkok, amelynek egyharmada, több mint 500 ezer fő a barlangi helyszíneket keresi fel, így elmondható, hogy az élettelen természeti értékek és a barlangok iránt mutatkozik a legnagyobb érdeklődés – emelte ki.

Rácz András arról is beszélt, hogy az élettelen természeti értékek, a Magyarországon nyilvántartott 4000 barlang, valamint földtani szelvények, kaptárkövek, földvárak védelmén 7 nemzeti park igazgatóság dolgozik. Magyarország kettő, UNESCO által elismert Globális Geoparkkal rendelkezik, ebből az egyik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található – olvasható az Agrárminisztérium közleményében.