Ahol a Balaton és az ősi szaunarituálék találkoznak (welovebalaton.hu)

A Balaton közvetlen partján, a fák között két különleges szauna várja azokat, akik a forróság mellett csendre, természetközeli élményekre és egy kis elvonulásra vágynak. A közelmúltban megnyílt balatonszemesi Szauna Szentélyben a balti hagyományok, a gyógynövények ereje és ősi fürdőszertartások elevenednek meg. A különleges helyre a welovebalaton.hu is ellátogatott, ahol Heim-Tóth Miklós, a szentély megálmodója mesélt az elképzelésről és annak megvalósításáról.

Alig parkolunk le a Balaton partján, máris érezzük, hogy valami egészen más világba érkeztünk. A hullámok békésen csobognak, a fák között átsuhanó szél finoman megmozgatja az ágakat, körülöttünk pedig szinte tapintható a csend. Egy egykori kemping területe ez, ami most új életet nyert. Itt, Balatonszemes és Balatonlelle között október 10-én nyitotta meg kapuit a Szauna Szentély, amelynek megálmodója egészen új szemszögből szeretné megismertetni velünk a szaunázást.

Ahogy közelebb sétálunk a vízhez, a fák és bokrok között két szokatlan építmény rajzolódik ki. Az egyik egy kerek, sátorszerű szauna, a másik egy fából készült, mobil szaunaház. Első pillantásra egyik sem emlékeztet a wellness-szállodák megszokott szaunavilágára. De mint kiderül, pontosan ez volt a cél.

Két szauna, két különleges tér

A Szauna Szentély egyik talán legizgalmasabb része a Jurta szentély, amely a régi, nomád fürdőhagyományokat idézi meg. Ahogy azt hamarosan megtudjuk, a szeánszok alkalmával a kerek, nemezsátorra emlékeztető építmény belsejében félhomály fogadja a vendégeket. Középen fatüzelésű kályha áll, körülötte a Balaton-felvidékről származó bazaltkövekkel, ahol a fa, a gyapjú és a felmelegedő növények illata teremt különleges atmoszférát. Heim-Tóth Miklós, a hely megálmodója és üzemeltetője hamarosan elárulja, ez a tér elsősorban a közös szaunarituáléknak ad otthont.

A másik építmény, az úgynevezett Vándor szentély egészen más hangulatot kínál. A Litvániából érkezett, fából készült mobil szaunaház világosabb, ablakán keresztül pedig a Balatonra nyílik kilátás. A házat úgy alakították ki, hogy szükség esetén más helyszínekre, például fesztiválokra vagy elvonulásokra is el lehessen szállítani. Itt leginkább kisebb csoportokat fogadnak, ám az egyéni kezeléseknek szintén tökéletes helyszíne.

Érdekesség, hogy mindkét szaunát fával fűtik, a megfelelő hőmérséklet eléréséhez pedig nagyjából kétórás előkészület szükséges. A környezet kialakításánál láthatóan a természetes anyagok kaptak főszerepet: a fa, a kövek és a növények díszítőelemek, és közben az egész élmény meghatározó részei.

Az élmény része, hogy a szaunákból kilépve néhány lépés után már a Balaton partján állhatunk. A felhevült test lehűtésére dézsa is rendelkezésre áll, de aki szeretné kipróbálni, közvetlenül a tó vizében szintén megmártózhat. Látszik, hogy a hűvös (télen kifejezetten hideg) levegő, a szél és a víz közelsége itt legalább annyira hozzátartozik a szaunázáshoz, mint maga a forró gőz.
Egy erdei szaunától a balti fürdőhagyományokig

A Szauna Szentély mögött a már említett Heim-Tóth Miklós személyes története és többéves kutatómunkája áll. Elmondja nekünk, hogy korábban éveken át egy erdő mélyén élt, ahol a hideg teleken a szaunázás a mindennapjai fontos részévé vált. Eredetileg saját maga és a körülötte élő közösség számára szeretett volna szaunát építeni, ám ahogy egyre mélyebben kezdett foglalkozni a fürdőkultúrák történetével, egy egészen más világ tárult fel előtte.

Kutatni kezdtem, hogyan szaunáztak régen az emberek, és felfedeztem, hogy a nomád népek leginkább ehhez hasonló sátorszaunákat használtak. Az fogott meg igazán, hogy ez egy több ezer éves hagyomány, amely bizonyos területeken máig fennmaradt. Nem véletlenül. Amikor jobban megismertem a balti szaunakultúrát, egyszerűen beleszerettem – meséli Miklós, aki a különböző fürdőhagyományokat személyesen szerette volna megismerni, ezért Írországba, később pedig Lettországba és Litvániába utazott tapasztalatokat szerezni. Egy litván szaunamester segítségével mélyült el azokban a szertartásokban, amelyek a mai napig fontos részét képezik a balti országok fürdőkultúrájának.

A szauna ugyanis ezekben a hagyományokban jóval többet jelentett egyszerű tisztálkodási vagy pihenési lehetőségnél. Közösségi térként működött, és az emberi élet legfontosabb fordulópontjaihoz kapcsolódott.

Régen a szaunát szívesen használták az élet nagy átmeneti időszakaiban. Voltak olyan balti közösségek, ahol a nők itt szültek, a fiatalokat pedig a sátorban készítették fel a felnőtté válásra vagy épp a házasságra. A szaunázás tehát nem feltétlenül csak a test megtisztításáról, hanem arról is szólt, hogy az ember felkészüljön egy új életszakaszra – magyarázza Miklós, aki szerint a szemlélet alapjaiban különbözik attól a szaunakultúrától, amely Magyarországon a wellness-szállodákban és a fürdőkben intenzív illataival és hanghatásaival vált ismertté.

A szaunázás itt lassabb, csendesebb folyamat

A balatonszemesi szentélyben a szaunázás a megszokottnál lassabb és csendesebb folyamat. Nem az a cél, hogy a vendégek minél magasabb hőmérsékletet viseljenek el, hanem hogy fokozatosan átmelegedjenek, ellazuljanak, de közben önmagukra is figyeljenek.

A nálunk elterjedt szaunakultúrát én soha nem éreztem igazán magaménak. Sok helyen a szaunamester szinte előadást tart, zenével, illóolajokkal, látványos mozdulatokkal. Mi egészen más élményt szeretnénk adni. Itt nincs szükség zenére vagy mesterséges illatokra. A tűz ropogása, a gőz, a növények és a természet hangjai önmagukban elegendők – árulja el a szaunamester, aki hozzáteszi, hogy a szaunákban nagyjából hatvan Celsius-fokos hőmérsékletet tartanak, ami elsőre talán alacsonynak tűnhet a hagyományos finn szaunákhoz képest, ám a bőségesen használt gőz egészen más hőérzetet eredményez.

Ez a balti változat valahol a gőzfürdő és a szauna között helyezkedik el. Nem annyira száraz a levegő, mint a klasszikus szaunákban, de a gőz miatt hasonlóan intenzív élményt ad. Nem a minél nagyobb forróság a lényeg, hanem az, hogy a test fokozatosan alkalmazkodjon, és a vendég valóban „meg tudjon érkezni” ebbe az állapotba.

A szertartások másik sajátossága, hogy a megszokott illóolajok helyett valódi növényeket használnak. A citromfű, a rozmaring és a különböző kerti fűszernövények mellett a fák levelei és ágai fontos szerepet kapnak. Nyáron frissen gyűjtik ezeket, a hidegebb hónapokban pedig szárított formában kerülnek a szaunába. A balti szaunahagyomány egyik eleme ugyanis a leveles ágak használata. A nyírfa, a tölgy és más fák összekötözött, leveles ágaival a szaunamester egyrészt irányítja a gőzt, másrészt finoman megérinti a résztvevők testét. A módszernek évszázados hagyományai vannak.

Az összekötözött leveles ágakkal irányíthatom a gőzt, finoman érinthetem a testet, de intenzívebb gőzben akár erőteljesebb ütögető mozdulatokat is alkalmazhatok. A balti hagyományban ezt az érintést sokszor az erdő gyógyító tenyerének nevezik. A növényekkel történő érintés a hagyományos szaunázás egyik mára szinte elfeledett, mégis meghatározó eleme, amely egészen új dimenziót ad az élménynek – meséli Heim-Tóth Miklós, aki kiemeli, hogy a levelekből felszabaduló természetes illatok, a meleg és az érintés együtt alkotják a szertartás lényegét, ahol a vendégek egy vezetett folyamat részeseivé válnak.

Aki pedig még személyesebb élményre vágyik, egyéni kezelésen vehet részt. Ennek része a teljes testet érintő, leveles ágakkal végzett fito-thermo masszázs, amelyet a balti hagyományban vanta kezelésként ismernek. A nagyjából háromórás program során a ráhangolódást és a vezetett szaunarituálét gyógynövényes, sós vagy mézes bedörzsölések, majd hűtés és pihenés egészíthetik ki.
Az elvonulás és elcsendesedés a cél

Miklós úgy látja, hogy a Szauna Szentély kétféle igényre is választ adhat. Egyrészt alternatívát kínál azoknak, akik szeretik a szaunázást, de a megszokott, látványos felöntésekben nem találják meg azt, amit keresnek. Másrészt azoknak is szól, akik egyszerűen szeretnének kiszakadni a hétköznapokból és néhány órára közelebb kerülni a természethez.

A szentély október 10-i megnyitása óta az ország különböző pontjairól érkeznek érdeklődők. A programokat előzetes bejelentkezéssel lehet látogatni, a meghirdetett alkalmak mellett pedig egyéni és kisebb csoportos foglalkozásokra is lehetőség van. A kínálatban vezetett csoportos szaunarituálék, szabad szaunázási alkalmak és személyre szabott kezelések szerepelnek.

A balatonszemesi szentély egyelőre elsősorban hétvégenként kínál rendszeres alkalmakat, de szerdánként visszatérő vendégeik számára adományalapú közösségi szaunázásra nyílik lehetőség. A pontos időpontokat és a részvételi lehetőségeket a honlapjukon, közösségi oldalukon teszik közzé.

Bár a helyszín alig több mint egy hónapja fogad vendégeket, a megálmodójának már számos terve van. Múlt hétvégén litván szaunaoktató vezetésével képzést szerveztek olyan szaunamesterek számára, akik szintén szeretnék elsajátítani a balti hagyományokat. Miklós egyik célja egy olyan szakmai és látogatói közösség építése, akik szintén fontosnak tartják a természetközeli szaunakultúra terjedését. A jövőben további képzések és többnapos elvonulások is szerepelnek a tervei közt – írja a welovebalaton.hu.