A zeneipar jövőjéről szól a Music Hungary Konferencia Veszprémben (MTI)

Elkezdődött hétfőn a 8. Music Hungary Konferencia Veszprémben; a zeneipar jövőjét mérlegelő rendezvényen a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa kormánybiztosa az ágazatot a gazdasági élet egyik oszlopának nevezte. Navracsics Tibor kiemelte: a zene és a kultúra a kreatív ipar részeként Európát a gazdasági verseny élvonalában tartja.


A kormánybiztos kifejtette: “bár a zeneipar most bajban van”, de van remény arra, hogy – hasonlóan a száz évvel ezelőtti spanyolnátha-járványt követő időszakban virágzó zenei élethez – a jelenlegi járványhelyzet elmúltával a zeneipar ismét a gazdaság egyik oszlopa lehet.

Porga Gyula, Veszprém polgármestere arról beszélt, hogy 2019 óta Veszprém, az UNESCO döntése alapján a zene városa címet viselheti.
Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnöke azt hangsúlyozta, hogy a konferencián elsősorban a zenei élet jövőjéről esik majd szó, a járvány utáni időszak lehetőségeiről. Kiemelte: az elmúlt időszak azt bizonyította, hogy nagy szükség van a zenére, a zenészeknek pedig a közönségre.

A megnyitót követő előadásában Főző Zsolt vezető elemző, a Hétfa Kutatóintézet munkatársa a ProArt Zeneipari Jelentés 2020 adatait ismertetve elmondta, hogy idén áprilisban és májusban szinte valamennyi élőzenei koncertet le kellett mondani, júliusban az előző év júliusi bevételének 18 százalékát, augusztusban, 2019 hasonló időszakához viszonyítva a bevétel 24 százalékát érte el, egész évre vetítve pedig 80 százalékos kiesést szenvedett el a zenei ágazat. Ez azt jelenti, hogy míg 2019-ben 52 milliárd forint volt, addig 2020-ra 12 milliárd forintra csökkent az élőzenei ipar bevétele – mutatott rá. Főző Zsolt beszélt arról is, hogy megváltoztak a zenehallgatási szokások. A felmérés azt mutatja, hogy a 18 és 59 év közötti korosztályba tartozók egyharmada többet hallgatott zenét az otthonában, de csak 0,5 százalékuk nyilatkozta azt, hogy többet is költ zenehallgatásra. Az elemző elmondta, hogy felmérésben megkérdezettek 70 százaléka azt nyilatkozta, mindegy számára, hogy a rádióban magyar, vagy külföldi zeneszámot hallgat, csupán egy szűk réteg, főként a fiatalok preferálják a külföldi előadókat. A magyar zenéket jellemzően az idősebb korosztály részesíti előnyben.

Főző Zsolt beszélt arról is, hogy 2019-ben a hangfelvételi ág digitális bevétele az előző évhez képest 20 százalékkal növekedett.
Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen Tóth Péter Benjámin, az Artisjus – Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület üzleti transzformációs igazgatója, szerzői jogi, kommunikációs szakértője rámutatott: a zenészek bevételének 20-25 százaléka a jogdíjakból származik. Mint mondta, 30 százalékos bevételkieséssel számol az egyesület az idei évben, ezért próbálnak további forrásokat találni, illetve bevételeiket átszervezni. A nap folyamán egyebek mellett a támogatási lehetőségekről, az élőzenei rendezvények zöld megoldásairól és a települések zenei koncepcióiról is hallhatnak beszélgetéseket a résztvevők.