A tanösvény, ami felfedi a Balaton-felvidék tájképének egyik fontos titkát (welovebalaton.hu)

Alsóörs és Balatonalmádi tájképét alapvetően meghatározza a vörös homokkő látványa. Kilátók, épületek, kerítések, támfalak épültek a jól faragható kőzetből, amit évezredek óta felhasználnak a környék lakói. Az alsóörsi Vöröskő tanösvény egy régi bányaudvart körüljárva mutatja be a terület geológiai értékeit és a vörös homokkő felhasználásának történetét.

Rövid, de sok érdekes információval szolgál az alsóörsi Vöröskő tanösvény (ami nem ugyanaz, mint a balatonalmádi Vörös homokkő tanösvény) – írja a welovebalaton.hu.

A tanösvényt megközelíthetjük az alsóörsi Amfiteátrum (Amfi) területéről vagy az előtte haladó Balaton-felvidéki Kéktúra (BFKT) útvonaláról is (az Amfit elhagyva a T jelzésen letérve), kis kerülővel. Ha az előbbit választjuk a rendezvényközpont nyitvatartási idejében, akkor a nézőtér felett, az íjászpálya felé vezető úton kell elindulnunk, és hamarosan meg is látjuk az első, kissé viharvert táblát. Innen jobbra fordulunk, és egy kellemes erdei séta után érjük el az egykori bányaudvart, amit a 850 méter hosszú tanösvény körbejár.

A tanösvényen megtudhatjuk, hogy a kőbánya az 1970-es évek végéig működött ezen a területen, a kibányászott követ pedig nemcsak a közeli településeken és a szőlőhegyeken használták, hanem még a Déli pályaudvarra is jutott a nyersanyagból. A felhagyott bánya területét 2001-ben rendezték, a tanösvényt pedig 2016-ra újították fel.

Arra is választ kapunk, miért tűnik dúsabbnak ezen a tájon a növényzet: a vörös homokkő alapkőzeten kialakult talajok mésztartalma alacsony, eltérően a Balaton-felvidéken megszokottól, ezért az enyhén savanyú talajok közé tartoznak, amelyekből könnyebben fel tudják venni a tápanyagokat. A talaj vízháztartása is kedvezőbb, mint a Balaton-felvidék száraz, meleg lejtőin, ezért az ilyen talajon nagyobbra nőnek a fák, lombkoronájuk zárt erdőket alkot, a legjellemzőbb fajok pedig a csertölgy, a kocsánytalan tölgy és a virágos kőris.