Balázs László húsz éve dolgozik méhészként. Egészen addig nem foglalkoztatta komolyan a szakma, amíg rá nem osztották a feladatot a Krisna-völgyben. Azóta minden lehetséges tapasztalatot és képesítést megszerzett a témában. Ma már 11 éves fia és 13 éves lánya is aktív méhésznek számít.
Teljes felszereléssel a kezében érkezett a méhészetbe a még csak 11 éves Balázs Hunor. A gyors beöltözést követően a kisfiú füstölővel a kezében saját kaptárát mutatta meg nekünk, amelyben egyelőre úgy tízezer méh szorgoskodik, ám Hunor arra számít, hogy ha ideális lesz a helyzet, akár 50 ezres is lehet a létszám.
Láttam, hogy a szüleim hatékonyan méhészkednek, úgy éreztem, könnyű lesz nekem is ebben boldogulni – mondta a fiatal méhész, aki három éve tanulmányozza a méhek titkos életét. – Eleinte könyveket olvastam róluk, egy éve pedig aktívan méhészkedek, a Zselici mézlovagok is apróddá fogadtak, így sok rendezvényükön részt veszek – mesélte Hunor, aki láthatóan szakszerűen bánik a méhészeti eszközökkel. Saját méhcsaládja van, amiről gondoskodik.
A tevékenységünk nemcsak méhészetről szól. Gyógynövényt is gyűjtünk, és asztalosmunkát is végzünk, mikor mit kell csinálni. A neheze mindig nyáron jön, amikor a méhek begyűjtötték a mézet és a pergetőhelyre kell vinni a kereteket talicskával. Nehéz munka. A kaptár- és keretkészítésbe is bele kell még jönnöm – mondta a mézapród. Nővére, a 13 éves Emese ugyancsak méhészkedik. – Sokat segítek apának a pergetésben, ha nagy leszek, ezt szeretném csinálni. De inkább a méhészeti termékek értékesítésével szeretnék foglalkozni, mert kicsit nehezen viselem amikor nyáron, a negyven fokban be kell öltözni a méhészruhába. A méhészeti termékek viszont érdekelnek, szívesen kikísérleteznék például olyan kenőcsöt, amilyen még nincs – mondta Emese, aki Hunorral együtt fontosnak tartja, hogy felhívják az emberek figyelmét, hogy ne vágják ki a fákat a méhek védelme érdekében.
A teljes cikk itt elolvasható.