A mai Fenékpuszta Magyarország egyik legizgalmasabb és legfontosabb lelőhelye (Magyar Hírlap)

Valcum (Fenékpuszta) római romjai Keszthely közelében találhatók. Az egykori erődítményből egy kapu, egy háromhajós bazilika és egy raktár maradványai vannak meg.

 

A Római Birodalomban azok a települések tudtak a leginkább prosperálni, amelyek fontos utak mentén jöttek létre. Valcum, azaz a mai Fenékpuszta az itáliai Aquileiaból a mai Óbudára, azaz Aquincumba vezető út és az egykori Sopianae (Pécs) felől Savaria, azaz Szombathely felé haladó út kereszteződésé­ben feküdt. Éppen, mert ilyen fontos csomópont volt, a 4. században a rómaiak erődöt építettek ide. Ennek maradványai közül egy kapu, egy háromhajós bazilika és egy raktár falai láthatók. Fenékpuszta ma Keszthely része, a Balaton partján fekszik, maradványait a volt Festetics-majorsághoz vezető bekötőút mellett találjuk meg – írja a Magyar Hírlap.

A sírleletek arra utalnak, hogy a kelta őslakosság mellett római polgárjogú lakosok, kézművesek, kereskedők laktak itt. Az erőd-nek, amely – ahogy említettük – a 4. században épült, negyvennégy toronya volt és vastag falai, amelyek védelmében komplett város emelkedett fürdőkkel, állami hivatalokkal, raktárakkal. Utóbbiakra azért is szükség lehetett, mert innen láthatták el a limes egy részének katonaságát. A falakon kívül tártak fel egy temetőt, amely nagyon sokáig, egészen a 9. századig használatban volt – ez is utal rá, hogy más, elhagyott településekkel szemben Valcum folyamatosan lakott volt a rómaiak után is.

Az erődben egy cohors állomásozott. A barbárok először a 4. század végén törtek be a településre, ám más településekkel ellentétben nem hagyták el a lakók, hanem megerősítették, egészen az 5. századig tartották, amikor a hunok fenyegetése miatt a rómaiak kivonultak.

Utánuk hamarosan megérkeztek a keleti gótok, akik királyi székhellyé emelték. A kutatások szerint valószínű, hogy itt születhetett a híres Nagy Theodorik, aki az 5. század végén meghódította Itáliát és hároméves csatában bevette a Nyugat-Római Birodalmat megdöntő Odoaker székhelyét, Ravennát, majd csellel elfogatta és megölte Odoakert, hogy átvegye a birodalom romjai feletti uralmat. Aztán Fenékpusztára megérkeztek a longobárdok, akik átvették az erődöt.

Szót ejtettünk róla, hogy a temetőt folyamatosan használták, ami azt jelenti: volt kontinuitás a római kor és a kora középkor közt. Fennmaradtak egy keresztény közösség leletei is. Az úgynevezett Keszthely kultúra sírjai különösen gazdagok, és egy keresztény bazilika nyomai is megvannak.

A leletanyag nem egységes: a temető keleti szélén lévő sírokban nincsenek kora avar kori leletek, ami azt jelenti, hogy 568 előttiek és antik (a birodalomhoz tartozó) népességet temettek ide. A középső és nyugati részen azonban avar kori tárgyak is fellelhetők – vagyis tovább használták a birodalom bukása után. Noha körülbelül száz évre elhagyták a települést, a 9. században Nagy Károlynak az egykori Pannóniára kiterjedő birodalma aztán Fenékpusztát is bekebelezte.