Valcum (Fenékpuszta) római romjai Keszthely közelében találhatók. Az egykori erődítményből egy kapu, egy háromhajós bazilika és egy raktár maradványai vannak meg.
A Római Birodalomban azok a települések tudtak a leginkább prosperálni, amelyek fontos utak mentén jöttek létre. Valcum, azaz a mai Fenékpuszta az itáliai Aquileiaból a mai Óbudára, azaz Aquincumba vezető út és az egykori Sopianae (Pécs) felől Savaria, azaz Szombathely felé haladó út kereszteződésében feküdt. Éppen, mert ilyen fontos csomópont volt, a 4. században a rómaiak erődöt építettek ide. Ennek maradványai közül egy kapu, egy háromhajós bazilika és egy raktár falai láthatók. Fenékpuszta ma Keszthely része, a Balaton partján fekszik, maradványait a volt Festetics-majorsághoz vezető bekötőút mellett találjuk meg – írja a Magyar Hírlap.
A sírleletek arra utalnak, hogy a kelta őslakosság mellett római polgárjogú lakosok, kézművesek, kereskedők laktak itt. Az erőd-nek, amely – ahogy említettük – a 4. században épült, negyvennégy toronya volt és vastag falai, amelyek védelmében komplett város emelkedett fürdőkkel, állami hivatalokkal, raktárakkal. Utóbbiakra azért is szükség lehetett, mert innen láthatták el a limes egy részének katonaságát. A falakon kívül tártak fel egy temetőt, amely nagyon sokáig, egészen a 9. századig használatban volt – ez is utal rá, hogy más, elhagyott településekkel szemben Valcum folyamatosan lakott volt a rómaiak után is.
Az erődben egy cohors állomásozott. A barbárok először a 4. század végén törtek be a településre, ám más településekkel ellentétben nem hagyták el a lakók, hanem megerősítették, egészen az 5. századig tartották, amikor a hunok fenyegetése miatt a rómaiak kivonultak.
Utánuk hamarosan megérkeztek a keleti gótok, akik királyi székhellyé emelték. A kutatások szerint valószínű, hogy itt születhetett a híres Nagy Theodorik, aki az 5. század végén meghódította Itáliát és hároméves csatában bevette a Nyugat-Római Birodalmat megdöntő Odoaker székhelyét, Ravennát, majd csellel elfogatta és megölte Odoakert, hogy átvegye a birodalom romjai feletti uralmat. Aztán Fenékpusztára megérkeztek a longobárdok, akik átvették az erődöt.
Szót ejtettünk róla, hogy a temetőt folyamatosan használták, ami azt jelenti: volt kontinuitás a római kor és a kora középkor közt. Fennmaradtak egy keresztény közösség leletei is. Az úgynevezett Keszthely kultúra sírjai különösen gazdagok, és egy keresztény bazilika nyomai is megvannak.
A leletanyag nem egységes: a temető keleti szélén lévő sírokban nincsenek kora avar kori leletek, ami azt jelenti, hogy 568 előttiek és antik (a birodalomhoz tartozó) népességet temettek ide. A középső és nyugati részen azonban avar kori tárgyak is fellelhetők – vagyis tovább használták a birodalom bukása után. Noha körülbelül száz évre elhagyták a települést, a 9. században Nagy Károlynak az egykori Pannóniára kiterjedő birodalma aztán Fenékpusztát is bekebelezte.