“A környezethez való jog nem alapjog” – elutasították a helyiek panaszát a Club Aliga miatt (magyarnarancs.hu)

A balatonvilágosi Club Aligában már parcelláznak, tervezik elzárni a partszakaszt a partjaitól már zömében megfosztott település elől. A helyiek tovább próbálnak küzdeni a partszakaszért. A Magyar Falu programban meghirdetett új lehetőségben a remény: az önkormányzat jelezte igényét Mager Andrea miniszternek a Club Aliga hét hektáros területének ingyenes tulajdonba vételére – írja a magyarnarancs.hu.

Az Alkotmánybíróság elutasította a panaszt, amiben a Club Aliga kiemelt beruházás státuszának (ez lehetővé teszi, hogy a fejlesztési, változtatási tervek figyelmen kívül hagyják a Balaton-törvényt – a szerk.) eltörlését kérték – hangzott el az Aligai Fürdőegyesület hétvégi közgyűlésén.

 

A korábbi tulajdonosok 2007-ben 5,5 milliárd forintért jutottak hozzá az üdülő-komplexumhoz, majd ismert befektetők 2019-ben 4,4 milliárdért vásárolták be magukat a Pro-Mot nevű tulajdonos cégbe, amely azóta több részletben 10 milliárd forintnyi támogatást kapott a Kisfaludy-programból Club Aliga fejlesztésére.

Hét hektárnyi közterület (utak, parti sétányok, móló, vízparti közpark) egy 2013-as, a Club Aliga akkori tulajdonosai és az önkormányzat között létrejött szerződés, mi több, egy miniszteri rendelet értelmében is a településnek járna a hajdani pártüdülő 47 hektáros területéből. Abból a részből, amit a Club Aliga új tulajdonosai is csak vagyonkezelésbe kaptak az államtól, strandi területekkel, közutakkal.

„Már tavaly júniusban döntött arról a balatonvilágosi képviselő-testület, hogy kérjük az illetékes minisztertől az ingyenes önkormányzati tulajdonba adást, ám most derült ki, hogy a kérelem egészen idáig nem ment el a világosi hivatalból. Ezért is aktuális és sürgető most a Magyar Falu programra hivatkozva végre valóban el is küldeni, hiszen Mager Andrea minisztertől kifejezett felkérést kaptunk, hogy a többi faluhoz hasonlóan írjuk össze az igényünket” – mondta Bukovszki András, aki tagja a világosi képviselő-testületnek és az Aligai Fürdőegyesület alelnöke.

Az Aligai Fürdőegyesület szombati közgyűlésén emlékeztetett arra, hogy folyamatos információhiányban szenvednek azok a képviselők, akik nem írták alá mintegy fél éve a bennfentesi nyilatkozatot a Club Aliga ügyében. Ezt a polgármester és három képviselő megtette, ők tárgyaltak is a befektetőkkel – a titoktartási kötelezettség vállalásával, amit Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos alaptörvény-ellenesnek talált. Az a három képviselő azonban, akik nem írták alá a nyilatkozatot, el van zárva az információktól, és nem csak a Club Aliga-fejlesztés ügyében.

Bukovszki sérelmezte, hogy két év óta se közmeghallgatás, se lakossági fórum nem volt Balatonvilágoson, „se a Club Aliga fejlesztési elképzeléseiről, se az egész nyárra a Club Aligába szervezett koncertekről nem kap tájékoztatást a falu.”

Kudarcnak nevezte, hogy az Alkotmánybíróság elutasította a panaszt, amiben a Club Aliga kiemelt beruházás státuszának eltörlését kérték. “Most azt tervezzük, hogy írunk valamennyi országgyűlési képviselőnek, hogy kezdeményezzenek utólagos normakontrollt a taláros testületnél” – mondta a fürdőegyesület alelnöke.

 

Az Alkotmánybíróság döntése

Az egyesület nem közvetlenül érintett, sem a tagjai, sem az önkormányzat nevében nem terjeszthet elő alkotmányjogi panaszt
– egyebek mellett ezzel indokolta az Alkotmánybíróság június 24-i keltezésű határozatában a panasz elutasítását.

Az Aligai Fürdőegyesület indítványában azt írta, hogy szerintük alapjogokat sért egyebek között az, hogy a kiemelt beruházás státusz (mely többek között kifejezetten megtiltja közutak kialakítását a Club Aliga területén) megfosztja a helyieket az eddig közterületként, parti sétányként, közparkként funkcionáló területek használatától.

Idézet az egyesület beadványából: „Kiemelt kérdés, hogy egy egyszerű kormányrendelettel felülírhatóak-e az Alaptörvény 38. cikkében az állami és önkormányzati vagyon védelmére vonatkozó alapszabályok azzal, hogy egy magánberuházást azzal címkéznek fel mindenféle konkrét indokolás nélkül, hogy azt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősítik. Kiemelt kérdés, hogy a közösséget szolgáló állami vagyont lehet-e ingyenesen magáncélokra átadni, vagy állami vagyont úgy tehermentesíteni, hogy annak minden előnye magánszemélyeknél, magáncégeknél csapódik le.”

Az Alkotmánybíróság szerint viszont „a környezethez való jog nem sorolható a klasszikus, védelmi jellegű alapjogok közé”.

 

Már parcelláznak

A tiltakozások ellenére már januárban megindult az úgynevezett Club Aliga egyik részének felparcellázása, ott, ahol hajdanán a pártelit nyaralói voltak (így Rákosié, majd Kádáré is), a vízig érő telkeket alakítanak ki. A helyiek attól tartanak, hogy a strandot is felparcellázhatják, minden eddigi szabályozás érvényét veszíti.

“Az nem eredmény, hogy megengedik a strand használatát, mi ragaszkodunk a partunkhoz és a közútjainkhoz, olyan a világon nincs, hogy jön egy magánbefektető, elvesz mindent és övé az összes haszon is” – fogalmazott a közgyűlésen az alelnök.

Elkezdődött közben a nagy nyári rendezvénydömping is a Club Aliga területén, már az első koncertek után jöttek panaszos hangok a túl hangos zenére. A falu vezetése a mai napig nem tájékoztatta a lakosságot arról, hogy nem csak a „10 nap Strand” fesztivál költözik augusztusban Zamárdiból a Club Aligába kétszer öt napra, hanem júliustól minden héten csütörtöktől koncertek, dj-programok váltják egymást. Ami nem csak zaj-, hanem forgalomnövekedéssel is jár – hangzott el a közgyűlésen.

 

A teljes cikk itt olvasható.