A klímabarát balatoni település, amely élen jár a környezetvédelem és a fenntarthatóság témájában (jovotv.hu)

Gyenesdiás, a kellemes hangulatú, gyönyörű Balaton-parti település nemrég elnyerte a községek kategóriájában a klímabarát díjat, amely nemcsak a fizikai, kézzel fogható beruházásoknak, hanem a közösség szintjén is megvalósuló előremutató és jövőépítő kezdeményezéseknek is köszönhető. A Jövő TV erről készített átfogó interjút Gyenesdiás polgármesterével, Gál Lajossal, aki mesélt nekünk a lokális és közösségi akciókról, amelyek segítik a fenntarthatóság, a környezetvédelem és a természeti kincsek megőrzésének folyamatát.

 

Jövő TV: Önnek, mint a település polgármesterének, kifejezetten fontos a természet- és környezetvédelem. Hogyan kezdődött ez az Ön életében?

Gál Lajos: Én természetvédelmi szakmérnök vagyok, és több olyan jellegű környezet- és természetvédelmi publikációval foglalkoztam régebben, ami feldolgozta egy kicsit az aktualitásait annak, hogy a környezet- és természetvédelem lakókörnyezetünkben miért fontos. Én már 1994 óta tagja lettem Gyenesdiás nagyközség önkormányzata képviselő testületének, és egy évre rá próbáltam egy olyan szakmai aktívát összegyűjteni magam köré, mint képviselő, amely elsődleges szempontja az volt, hogy a természet- és környezetvédelem tudjon érvényesülni ebben a közösségben is.

Jövő TV: Az 1990-es években Gyenesdiás az elsők között fogalmazott meg települési környezetvédelmi programot. Pontosan mi állt ebben a programban és mi az, amit sikerült belőle mostanáig megvalósítani?

G. L.: Először környezetvédelmi rendeletet hoztunk, koncepciót alkottunk, különböző stratégiákat, hogy mégis mit lehetne a vizek védelmében, a talaj védelmében, a természetvédelemben, a hulladékgazdálkodásban változtatni. Ilyen vonatkozásban jöttek azok a kérdések, hogy mik a veszélyeztetett dolgok a környezetünkben, és miért fontos a hegységbe való kitekintés, a természeti értékek megőrzése, bemutatása. De ugyanígy a Balaton partján is, hiszen ott is voltak ugye vizes élőhelyek, amelyek tele voltak szeméttel, ezeket ki kellett szedni. Tehát először elindult egy önkormányzati és civil szervezeti kapcsolatfelvétel, hogy akik erre fogékonyak voltak, egy közösséget alkossanak.
Az önkormányzat mindezeket a mondanivalókat befogadja, és ezt koncepcionálja. Így alakult, hogy később rendelet is született minderről, amelyben meghatároztuk a honos növényültetés mikéntjét, a hulladékszállítás rendjét a szelektív hulladékgyűjtés irányába, illetve a csapadékvíz megtartása miatt az ároktisztítások fontosságát a közterületeken. Fontos volt, hogy a talajvédelem így aktívvá váljon, tehát ne csak kivezesse egy közösségi tér a csapadékvizeket a területéről, hanem hasznosuljanak is ezek.

A cikk folytatása itt elolvasható.