A balatoni és szigetközi vízminőség javítására írtak ki pályázatokat (origo.hu)

A Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv fontos része a hazai természetes vizek védelme, mert a klímaváltozás a csapadék éven belüli eloszlására, így az elérhető víz mennyiségére és minőségére is hatással van. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) most két pályázatot indít a Balaton és a Szigetköz vízminőségének javítására a balatoni algavirágzás kezelésére. Az összesen 190 millió forint értékű kiírásokról Kaderják Péter, a tárca energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára nyilatkozott az Origónak.

 

Milyen összeggel, és pontosan mit támogat az ITM a pályázatok keretében?

– Az első, 140 millió forintos keretösszegű pályázat célja, hogy komplex kutatás-fejlesztési koncepciók készüljenek a Balaton és a Szigetköz klíma-alkalmazkodásának elősegítésére. A kutatás-fejlesztési prioritások meghatározása során a nyerteseknek figyelembe kell majd venniük az éghajlatváltozás következtében a választott terület vízellátásában várható változásokat és azok tovagyűrűző hatásait, annak érdekében, hogy a különböző víz- és területhasználatok (ökológiai funkció, lakóhely, rekreáció, turizmus stb.) a jövőben fenntarthatóan, a változásokra rugalmasan reagálva, de mindeközben kiszámíthatóan tudjanak működni. A Balaton esetében a vitorlázás és a horgászat, a Szigetköz esetében pedig a felszín alatti vízbázisok védelme is kiemelt szempont. A másik pályázat keretösszege 50 millió forint, ennek célja kifejezetten a balatoni algavirágzás problémájára vonatkozó tudományos kutatási eredmények szintetizálása, innovatív lehetőségek, projektötletek feltérképezése és kidolgozása a jelenség megoldása érdekében.

Miért olyan fontos a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban a vízgazdálkodás és természetes vizeink védelme?

– A klímaváltozás legjelentősebb hatásai közvetetten vagy közvetlenül a vizekhez köthetők. Változik a csapadék területi és időbeli eloszlása: az elmúlt időszakban a csapadékos napok számának csökkenését, ezzel párhuzamosan a csapadékintenzitás növekedését figyelhettük meg. Szélsőségesen csapadékos és csapadékhiányos időszakok váltják egymást, a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadékot a jelenlegi infrastruktúra gyakran nem tudja sem elvezetni, sem megfelelően tárolni, pedig a tárolás enyhíthetné az aszályos időszakokban jelentkező vízhiányt.

A klímaváltozás hatására jelentkező felmelegedés és az aszályos időszakok gyakoriságának és tartósságának növekedése növeli a vízigényeket: a háztartások mellett a mezőgazdaság, az ipar és a turizmus is vízfüggő ágazatok, megfelelő működésükhöz elegendő vízre van szükség. A víz viszont véges erőforrás. A meglévő vízkészletek minőségének megőrzése, a vízmennyiséggel való fenntartható gazdálkodás lehet a biztosítéka annak, hogy a jövőbeli vízhasználók is jó minőségű és megfelelő mennyiségű vízhez férjenek hozzá.

 

Miért kapott kiemelt figyelmet a Balaton és a Szigetköz?

– Minden magyar egyik kedvenc úti célja a gyönyörű Balaton, ahol most is tízezrek töltik szabadságukat. Nem lehet kérdés, hogy mindent meg kell tennünk a tó kedvező állapotának megőrzése, sőt, további javítása érdekében. Az előrejelzések szerint a jövőben a nagytavak vízmérlege romlani fog, gyakoribbá válnak a tartósan alacsony vízállások. Az éghajlatváltozás következtében főként a hőmérséklet-emelkedés, és annak nyomán a párolgás fokozódása, a vízminőség romlása jelent kihívást.

– A Balaton hazánk és Közép-Európa legnagyobb állóvize, de térsége egy nagyon összetett egység: a tó egyszerre tölt be jelentős ökológiai, turisztikai, rekreációs, gazdasági szerepet, emellett lakóhelyként, az állat- és növényfajok számára élőhelyként is szolgál. A Balaton által betöltött funkciók közül több is sérülhet a klímaváltozás negatív hatásai miatt. A tó sérülékenységére a 2019-es algavirágzás is felhívta a figyelmet, és már idén nyáron is tapasztaltunk hasonlót. A Balaton kiemelt jelentősége miatt nagy körültekintéssel és a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével kell megtervezni a tó jövőjét, ehhez részletesen ismerni kell a különböző területhasználók érdekeit, szempontjait, a víz minőségére és mennyiségére ható folyamatok kölcsönhatásait.

– Hasonlóan komplex és sérülékeny térség a Szigetköz is, amelyet gazdag flórája és faunája tesz különösen értékessé. A területen ökológiai és társadalmi szempontból is jelentős változásokat hozott a Duna vizének részbeni elterelése, a bősi vízlépcső megépítése, miközben – mint minden vizes élőhely – a klímaváltozás hatásainak is nagymértékben ki van téve. A területen a legfontosabb feladat az ökológiai vízigény biztosítása, emellett jelentős társadalmi érdek a felszín alatti kavicstakarókban raktározott rétegvizek védelme, a vízbázisok hosszú távú fenntartható használata, jó mennyiségi és minőségi állapotának megőrzése.

 

Kik és meddig pályázhatnak?

– Nonprofit vagy profitorentált gazdasági szervezetek, oktatási és/vagy tudományos kutatási tevékenységet folytató szervezetek, civil szervezetek, adott esetben natúrparkot üzemeltető szervezetek összefogását várjuk, akik konzorciumi formában pályázhatnak. Úgy véljük ugyanis, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, hatásainak mérséklése akkor lehet hatékony, ha az intézkedéseket szakmai-tudományos, szakpolitikai és társadalmi konszenzus övezi, és ezt csak közös gondolkodással tudjuk elérni. A pályázatokat 2020. szeptember 20-ig lehet benyújtani; a kiírások a kormany.hu-n olvashatók – olvasható az origo.hu-n.