A tavasz végén, nyár elején tapasztalt komoly szúnyoginvázióhoz képes mostanra sokkal jobb a helyzet, hiszen a június eleji óriási felhőszakadások miatt kialakuló szúnyog-tenyészőhelyek javarészt felszáradtak – mondta az InfoRádióban Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. A szóvivő szerint kisebb az utánpótlás is, ugyanis egy szúnyog átlagosan 2-6 hétig él, emiatt létszámuk folyamatosan csökken. Mindez köszönhető a folyamatos szúnyoggyérítésnek, illetve a meleg időjárásnak, ami felszárítja a szúnyog-tenyészőhelyeket.
Az eheti szúnyoggyérítés 41 ezer hektáron 176 települést érint. Mukics Dániel megjegyezte: ha valakit érdekel, pontosan melyik településen, milyen eljárással lesz szúnyoggyérítés, a Katasztrófavédelem honlapján minden információt megtalálhat arról, hogy melyik településen, melyik napon, milyen eljárással történik.
„Nem kell félni a használt irtószertől, rendkívül kis mennyiségben juttatják ki a szakemberek. Ebben a mennyiségben háziállatokra, emberekre, növényekre teljesen ártalmatlan”
– jelentette ki a szóvivő. Az irtószert csak a késő esti, éjszakai órákban juttatják ki, 1-2 órával később pedig le is bomlik, így a nappal aktív beporzást végző rovarokkal nem is találkozik az irtószer.
Mukics Dániel szerint a Balaton környékén folyamatosan szükséges a szúnyoggyérítés, hiszen az átmeneti vízmegállások jó utánpótlást gyújtanak a szúnyogoknak, és ezek hiába szűnnek meg, ha az állandó vízfelületeknél, nádasoknál, ártéri erdőkben folyamatos az utánpótlás – ez ellen kell egész évben fellépni. Országos szinten viszont egyre csökken a szúnyogártalom.
A szóvivő hozzátette: elsősorban az önkormányzatok feladatköre a kártevők, így a szúnyogok elleni védekezés is, tehát a Katasztrófavédelem által koordinált központi szúnyoggyérítési program azokra a településekre terjed ki, ahol a legnagyobb a szúnyogártalom. Itt igyekeznek „elfogadható szintre” hozni a szúnyogok jelenlétét. Az önkormányzatok ettől függetlenül saját költségvetésük terhére végezhetnek szúnyoggyérítést.