A későmodern építészet számos közutálat övezte házat hagyott örökül. Értékes alkotásait viszont az utóbbi években kezdjük felfedezni, ezek közül egész sor található a Balaton-parton – írja az architextura.hu.
A későmodern építészet Magyarországon többnyire „nemszeretem” korszak: sokan a kor elnyomó rendszerének betonba öntött megtestesülését látják ezekben az épületekben (amit gyakran tévesen „szocreálnak” nevez a köznyelv), ráadásul a felhasznált rossz minőségű alapanyagok miatt ezek a házak sokszor csúnyán öregednek, műszakilag is elavultak. Ugyanakkor a „retró életérzés” elterjedésével ez a korszak is egyre inkább divatba jön, és lassan értékeljük a jó színvonalú alkotásait. Ezekből a „szerethető” épületekből egész sor található a Balatonparton.
A századfordulós villák között meghúzódó, már nevében is hangulatos poharazó a magyar regionalista építészet egyik legjelentősebb alkotása. Az ország építészete a panelkorszak küszöbén állt, ekkor tervezte meg a kollégái által csak „CF”-nek hívott, akkor még csak 29 éves építész az akkori elvekkel eléggé szembehelyezkedő épületet: a tetőt nádból rakták, a fal helyi bazaltból épült, a különös formájú ablakok meg mintha a hegyi présházakból ugrottak volna át. Az épületnek egyedi, szinte kézműves jellege van, az építész még az első képen látható, kifejezetten jópofa napernyő-rendszert is saját maga tervezte. Az épületet 2016-17-ben gondosan felújították, ma borbár üzemel benne (ami tulajdonképpen a poharazó divatos neve).
A teljes cikk fotókkal itt található.