Szeretnénk, ha a korábbi vízparti tervekben szereplő zöld területek és parti sétányok jelölése az új vízparti tervekből se tűnne el, hiszen ez egyfajta vagyoni értékű joga a közérdeket szolgáló önkormányzatoknak még akkor is, ha egyelőre nincs rá se helyi, se állami forrás, hogy a magántulajdonban lévő részeket megváltsák – mondta Koncz Imre, Balatonakali polgármestere a HírBalatonnak. A Balatoni Szövetség egy hónapja kért betekintést az új vízparti tervekbe, még nem kapott választ.
Koncz Imre elmondta, az új vízparti tervek elkészítéséhez a Miniszterelnökség, illetve a háttérintézménye, a Lechner Tudásközpont idén végiglátogatta egyeztetés céljából a tóparti önkormányzatokat. Telefonos egyeztetés időnként azóta is zajlik. Balatonakalinál, és más településeken is szóba került, hogy a jövőben módosulhatnak a korábbi vízparti tervek zöld terület, illetve parti sétány jelölései. (Feltételezések szerint ennek az az oka, hogy az állam minden ezzel járó esetleges – kisajátítási, kártérítési, stb. – kötelezettség alól mentesüljön a jövőben – a szerk. )
Azt gondolom, és ennek az egyeztetés során is hangot adtam, hogy a 2004-2006 között életbe lépett, és ma is érvényben lévő vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben, azaz vízparti tervekben szereplő zöldterület és parti sétány jelöléseket csökkenteni nem, legfeljebb növelni szabad az új szabályozással. Ezek a jelölések a helyi építési szabályzatok részeivé váltak, és ha nincs is rá még forrás, a lehetőséget megteremtik, hogy a terveknek megfelelően alakuljon egyszer a helyzet. Ahol az érintett ingatlan magánkézben van, ott már vagy tudomásul vették, vagy ha tulajdonoscsere történt, az új vevő ezzel a tudattal vásárolt
– érvelt a polgármester.
Mint kifejtette, Balatonakali mindhárom kempingje magánkézbe került, mert a település nem kapott állami segítséget, hogy megvásárolja azokat. Az új tulajdonosokkal történő egyezkedések során – amelynek célja minden esetben a bárki által megközelíthető Balaton-part biztosítása legalább kisebb szakaszokon – fontos, vagyoni értékkel bíró jogot jelentenek az önkormányzat számára ezek a jelölések. Ezért ragaszkodunk ezek megtartásához – hangsúlyozta. Más tóparti településeken is elmerültek hasonló problémák az egyeztetések során – tette hozzá.
Az új tervekből több tucat hektárnyi zöldterület hiányzik
Lombár Gábor, a BSZ elnöke a szövetség legutóbbi elnökségi ülésén beszélt arról, hogy a tóparti zöldterületek egy részének eltűnése reális veszély. A jelenleg is érvényben lévő vízparti tervekhez képest a készülő új, utoljára hivatalosan 2019-ben egyeztetett verziójában több tucat hektárnyival kevesebb a zöldterület-jelölés – mondta.
A BSZ elnöksége nevében egy hónapja levélben kérte Füleky Zsolt helyettes államtitkártól, hogy tegyék hozzáférhetővé számukra a vízparti tervek új verzióját, amire még nem kapott választ – számolt be.
„Szeretnénk nyomon követni miként épültek be a települési és tervezői javaslatok, illetve változtak-e ennek nyomán a minisztériumi elképzelések” – fogalmazott. Hangsúlyozta, a következő évtizedek Balaton-partját meghatározó, nagy horderejű ügyről van szó, amelyben felelősen kívánnak közreműködni.
A tájékoztatás részeként kérték megküldeni az új területrendezési törvényhez tartozó, Balatont érintő környezeti vizsgálatról szóló anyagot, valamint a vízparti tervekhez tartozó térképet is, a hozzá tartozó miniszteri-, illetve kormányrendelet-tervezettel együtt.
