Mit rejtenek a raktárak? – felülvizsgálat a Balatoni Múzeum gyűjteményeiben (zaol.hu)

Több mint tízezer műalkotást néznek át a Balatoni Múzeum szakemberei ezekben a hetekben, hiszen megkezdődött a képzőművészeti és kisgrafikai gyűjtemények felülvizsgálata. Neves alkotók műveit és kultúrtörténeti szempontból különleges alkotásokat is rejtenek a raktárak.

Időről -időre szükségessé válik a múzeumi gyűjtemények átvizsgálása, erre átlagosan tíz évente kerül sor. Múlt év végén a a képzőművészeti és kisgrafikai raktár rendezése és a gyűjtemények revíziójának álltak neki a Balatoni Múzeum szakemberei – tudósít a zaol.hu.  Minden egyes tételt egyenként átnéznek, összevetik a leltárral a grafikák, festmények, szobrok állapotát is feljegyzik. Vizsgálják emellett a más intézménynek kölcsönadott darabokat is.

A Balatoni Múzeum már a kezdeti időktől, a Múzeumi Egyesület megalakulásától: 1897-től kezdve gyűjtötte a festményeket, képzőművészeti alkotásokat – akkor a Tájrajzi osztályon keresztül. Ezek a gyűjtőterületnek megfelelően a Balatont és környékét ábrázolták. Festmények később is kerültek a múzeumba, amikor már nem egyesületi szinten működött, hanem államosították. Az állományban volt pusztulás. Egy vonatra felrakott állományban semmisültek meg műtárgyak egy 1945-ös bombázásban. De a gyűjtés mindig is folyamatos volt

– közölte Haász Gabriella, a Balatoni Múzeum történésze.

Mintegy 1500 alkotás van a képzőművészeti , s több mint tízezer mű a kisgrafikai gyűjteményben- köztük jelentős mennyiségű ex libris. A munkálatok még várhatóan másfél-két hónapig tartanak, de már eddig is sok érdekességre bukkantak.

Amik gyakrabban előkerülnek, azok Halápy János és Egry József művei. De ahogy elkezdtük átnézni azokat a mappákat, melyben a kisebb rajzok, tanulmányok vannak, nagyon értékes kis kincseket találtam. Amire felkaptam a fejem, hogy például Rippl-Rónai Józseftől, Mednyánszky Lászlótól vannak itt művek. Ezek ugyan nem túl jelentősek: kicsi rajzok, tanulmányok, de nagyon érdekesek

– sorolta Major Katalin művészettörténész. Hozzátette: a legrégebbi darab a leltárkönyv szerint egy 16. századi, olasz reneszánsz mester műve, bár ennek eredetiségét még meg kell vizsgálni. Haász Gabriella pedig azt emelte ki, hogy a gyűjtemény leginkább védendő művei a 18. századból származó faszobrok, melyek többségének eredete nem teljesen tisztázott. Ezeket jobbára az 1950-es években vették leltárba: falusi templomokból, plébániákból kerültek elő.