Aranyozott ezüsttányérokat és -kelyheket adott át a magyar állam szerdán Keszthelyen; az egykor a Festetics család tulajdonában lévő műkincseket az állam egy tavalyi bécsi árverésen vásárolta.
Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára az átadás alkalmából tartott sajtótájékoztatón azt mondta: egy nemzet akkor képes megmaradni, ha képes megbecsülni saját múltját, történelmét, és „ezt a múltat nem zárja vitrinbe”, hanem olyan mozaikdaraboknak tekinti, amelyekből képes felépíteni a jelent és abból a jövőt.
Mint hozzátette: nem kell ahhoz történésznek lenni, hogy egy kastélyba belépve vagy egy épületre tekintve érezzük a hangulatát, az adott kor szellemét. Ezért is nagy jelentőségű a kastélyok, várak felújítása, hiszen ezeknek az épületeknek „lelkük van”, hidat jelentenek a múlt és a jövő között, és úgy kell élettel megtölteni őket, hogy a következő generációk is lássák, egy országnak, egy nemzetnek milyen irányba kell továbblépnie – fogalmazott az államtitkár.
Tuzson Bence felidézte, hogy az 1700-as évektől Keszthely története összefonódik a Festeticsekkel. A keszthelyi kastély a negyedik legnagyobb Magyarországon, látogatottságban viszont az első – emelte ki.
A második világháborút követően az épületegyüttes műkincseinek jelentős részét elveszítette. Egy 1942-es leltár szerint külön ezüstkamrája is volt a kincseknek, amelyek most mint „Keszthely Seuso-kincsei” kerültek vissza – tette hozzá.
A háromszor 12 darabos készletből a tányérok és a nagyobb kelyhek sora hiánytalan, a kisebbekből azonban csak 9 szerepelt az árverésen. Ezt követően került elő a tizedik kisebb kehely Ausztriában egy családnál, a kormány pedig mindent megtesz annak érdekében, hogy a még hiányzó két darab is visszakerüljön Keszthelyre – közölte az államtitkár.
Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos elmondta: a 12 tányért és 12 kelyhet, valamint 9 kisebb kelyhet a bécsi Dorotheum tavalyi árverésén kikiáltási áron, több mint hatmillió forintért vásárolta meg a magyar állam.
Jelezte azt is, hogy a kormány a műtárgyvásárlási programja keretében évente 200 millió forintból – szakértők bevonásával – tud visszavásárolni műtárgyakat, amelyek szisztematikus kutatómunkával vagy akár váratlanul kerülnek elő. A vártnál is sikeresebb volt például, amikor a Nemzeti Kastélyprogram keretében az adott települések lakóit is megkeresték, hogy az egykori kastélyokból, kúriákból származó tárgyakat visszavásárolják, de a főnemesi családok is adnak át tárgyakat adományként vagy letétként.
Virág Zsolt jelezte, hogy egy-egy épület berendezésének 2-3 százalékát sikerül így visszaszerezni, s ezeket a fennmaradt archív enteriőrképek, a megrendelőtől a mestereknek írt levelek vagy még inkább a leltárívek alapján lehet azonosítani. A keszthelyi kastélyból például több mint tucatnyi leltár maradt meg mintegy kétszáz év alatt, az utolsó 1942-ben készült.
A Festetics-kastély a most visszakapott műtárgyakat a jelenlegi tükörterembe helyezi el, ahol 12 személyes hercegi ebédlőt rendeznek be. A korhű berendezéshez nemrég egy aukción székeket is vásárolt az állam – tette hozzá a miniszteri biztos.
Manninger Jenő, a térség országgyűlései képviselője arról beszélt, hogy a régió számára rendkívül fontos a Festetics-örökség, amely a magyar kultúrának is jelentős része. A kastély pedig kiemelkedő darabja a magyar kulturális örökségnek és egyben jelentős turisztikai célpontja is a Balaton térségének.
Pálinkás Róbert, a kastélymúzeum igazgatója említést tett arról, hogy 2016-ban egy hárommilliárd forintos fejlesztési ciklus zárult le, most pedig egy csaknem kilencmilliárdos újabb fejlesztési program előtt állnak.
A helyszínen kiosztott összefoglaló szerint a tízszögű, aranyozott ezüsttányérok összsúlya csaknem tíz kilogramm. A kelyheken gravírozott címer látható F monogrammal és grófi koronával, valamint a Festeticsek címerállataival, a daruval és a két oroszlánnal, összsúlyuk pedig megközelíti az öt kilogrammot. A tárgyak többségén az 1796-os régi bécsi fémjel is szerepel.
Az ezüsttárgyakat az 1700-as évek végén az éppen kétszáz éve elhunyt gróf Festetics György rendelte, aki a család legkiemelkedőbb tagjaként a Georgikon megalapításával, a Helikoni Ünnepségek létrehozásával, illetve a kastély könyvtári szárnyának felépítésével tette emlékezetessé a nevét.