Vinkó József: Egyre több a jó balatoni étterem, és igyekeznek egész évben nyitva tartani (novekedes.hu)

A legtöbb balatoni étterem természetesen igyekszik az év legtöbb hónapjában és szezonjában profitot termelni, az éttermek döntő többsége tehát minimum 3-4 hónapig nyitva tart. A számokat nézve több mint 300 étterem közül körülbelül 50-60 százalék igyekszik nem csak a csúcsszezon alatt működni – mondta el a Magyar Konyha magazin főszerkesztője a nemrég megjelent a Balatoni Gasztrokalauza kiadvány kapcsán. 

A vendéglők az év többi részében is igyekeznek megragadni a különféle alkalmakat (karácsony, újév) hogy szezonális eseményeket készítsenek elő látogatóik számára. Az éttermek és egyéb vendéglátó intézmények továbbá igyekeznek bevételüket növelni, gyakran lekvárok és egyéb élelmiszerek gyártásával és eladásával – fogalmazott Vinko József a novekedes.hu-nak.

Azzal, hogy bevételnövelő forrásként használják az udvarokon termő gyümölcsöket, az éttermek mindig igyekeznek „több lábon” állni – tette hozzá.

A kiadványban külön piktogram jelöli az egész évben nyitva tartó éttermeket, erre példa a Kistücsök vagy a Sparhelt. A Michelin-csillagos, jó ár-érték arányú vendéglőket, borászatokat külön piktogrammal jelzi a magazin, hasonlóképpen igaz ez az ételt nem, csak szállást biztosító intézményekre is.

A tengerpartokkal és az olasz tavakkal szemben a Balatonnak mindig is „örök átka” volt, hogy a csúcsszezon csak augusztus végéig tart, mindössze két hónapig. Ilyen rövid idő leforgása alatt képtelenség lenne egész évre elegendő bevételt előteremteni.Ettől függetlenül tagadhatatlanul ez a két hónap hozza a legtöbb profitot, rendszerint augusztus 20. után mindenhol meredeken csökken a forgalom. Fenntartani egy balatoni vállalkozást sokszor kalandos és kiszámíthatatlan feladat.

Fontos megjegyezni, hogy meleg időjárás esetén az augusztustól októberig tartó időszak alatt számos turista igyekszik kihasználni a tömeg nélküli Balatont, ilyenkor a Káli-medence térsége kifejezetten népszerű üdülőhely – tette hozzá.

A kisebb termelők ezen a környéken sokszor nehezen értékesítik a különben kiváló minőségű termékeiket, általában egyéb szükséges erőforrások (sofőr, munkatársak) hiányában. A hazai termelők problémája, hogy nem dolgozzák fel a termés és az alapanyagok teljes egészét, amivel jelentős profitveszteséget generálnak maguknak.

Ezért tényleges megoldást jelenthetne erre a problémára egy regionális és összehangolt termelőhálózat felállítása – hangsúlyozta. Kiemelte továbbá, hogy a tavalyi évben drasztikus áremelkedést tapasztalhattunk a balatoni vendéglátásban, az árak jelenleg is az egekben vannak.

Egy átlagos balatoni ebéd ára személyenként 5000 forintnál kezdődik, ezek az árak pedig már azonosak a budapestivel.   A balatoni nyaralás már sajnos drágább, mint a horvátországi – összegezte a főszerkesztő.