Világörökséggé válhat a Balaton-felvidéki kultúrtáj (zaol.hu)

Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) a közelmúltban benyújtotta az UNESCO illetékes egységéhez, a Világörökség Titkársághoz az előzetes értékelési dokumentumot. Ha megkapja a címet a Balaton-felvidék, hévízi és keszthelyi területek is a világörökség részeivé válnak.

 

Nyolc magyar helyszín szerepel jelenleg a világörökségek listáján, de a legutóbb felvett, a Tokaji borvidék is több mint húsz éve kapta meg ezt a címet. És több mint húsz éve már annak is, hogy Sándor Péter környezetmérnök a fejébe vette, a Balaton-felvidék méltó arra, hogy kultúrtájként a világörökség részévé váljon – írja a zaol.hu.

Az UNESCO által meghatározott kultúrtáj a legösszetettebb örökségi kategória, ezért a világörökségi jelöléshez sok szakterület együttes munkájára van szükség: a műemlékvédelemtől a természetvédelmen, geológián, néprajzon át a kultúrantropológiáig. A feladat az volt, hogy megtalálják a közös pontot, amelyre a Balaton-felvidék értékeit fel lehet fűzni, amelyik egyszerre kezeli a természeti és a kulturális örökséget, mivel a kultúrtáj a természet és az ember évszázados kölcsönhatása révén formálódott. A Balaton Világörökségéért Alapítvány megbízásából és a Balaton Fejlesztési Tanács támogatásával született meg az a tanulmány, amelyik nagyrészt alapjául szolgált az ÉKM által elkészített és most előzetes értékelésre az UNESCO Világörökségi Központ asztalára kerül dokumentációnak.

Ezeken belül a kultúrtáj fiatal örökségi kategória, akkor vezették be, amikor a kilencvenes évekre nyilvánvalóvá vált, hogy túlreprezentált a világörökségi helyszínek között az Észak-Amerikát és Izraelt is magába foglaló európai régió, mondja Fejérdy Tamás, építész, műemlékvédelmi szakember, az említett tanulmányt készítő munkacsoport egyik tagja. Az UNESCO politikailag meghatározott szervezet is, ezért a világ régiói számára az egyenlő esélyek megteremtésére 1992-94 között határoztak a kultúrtáj kategória bevezetéséről. Az ázsiai, afrikai és dél-amerikai országok ezért kezdeményezték, hogy ne csak kiemelkedő a műemlékek, hanem az ember és a természet együttélésének különleges területei is felkerülhessenek a világörökségi listára.

A Balaton-felvidéki kultúrtáj a most elkészült anyag szerint a Tihanyi-félszigetet, a Tapolcai-medencét, a Káli-medencét, a Hévízi-tavat és Balatonfüred reformkori városrészét foglalja magában. Pontosabban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Kis-Balaton nélküli településeit, amelyekhez Balatonfüred, Keszthely és Hévíz védett belterületi részei is kapcsolódnak. A vulkanizmushoz hozzáadódik a Haláp-hegy, amely a maga csonkult formájában éppen, hogy a természet és az ember kölcsönhatását tükrözi, illetve a Veszrémfajsz-Balácapusztai római kori villagazdaság, valamint Valcum, azaz a fenékpusztai római együttes.

A hasonlóan nagy területű kultúrtáj világörökségek közül Fejérdy Tamás példaként hozza fel az ausztriai Wachaut, és a Loire-völgyet, amelyek szintén nagyobb összefüggéseket kezelnek. A Balaton esetében a vízparti részek csak védőzónaként szerepelhetnek, hiszen ezen a területen az elmúlt évtizedekben sok minden történt, megváltozott, mondja Fejérdy Tamás, így a part, illetve a teljes vízfelület, mint a reménybeli világörökségi helyszín egységes védőzónája, a majdani világörökség – valóban kiemelkedő szépségű – látványát és élvezehetőségét biztosítja.

A tájegység szíve-lelke a Geopark. A Tapolcai-medence úgy gyönyörű, hogy nem drámai szépség. Szelíd és karakteres, inspiratív táj. Itt még lehetőség van a további pusztítás megállítására. Jó példa rá a Haláp-hegy, amelyet kishíján elbányásztak, szerencsére a Badacsony hegy esetében sikerült elérni, hogy a hatvanas évek óta nem robbantanak a Balaton-felvidéken. A területen megjelenő ember az őskortól napjainkig a földfelszín adottságaihoz alkalmazkodva használta, formálta ezt a tájat a mezőgazdaság, a halászat, a nádgazdálkodás, a szőlőművelés, a bazaltbányászat, a gyógyvíz-ivókúra, a fürdőkultúra révén, így vált az itt élő népek – kelták, rómaiak, németek és magyarok – által kiemelkedő jelentőségű kultúrtájjá. Természeti szépségei mellett tehát történeti jelentősége is van, a különböző korszakok emlékei nemcsak egymásra rétegeződtek, hanem nyomot is hagytak a tájban.