Rövid, lapos kormány, nagy átmérőjű dobfék, lendületes vonalvezetés. A Danuvia sportváltozatát 60 évvel ezelőtt mutatták be a Budapesti Nemzetközi Vásáron.
Bár nagy sikert aratott, csak néhány mintapéldány került ki a gyárból, ez indította be Poldauf Attila fantáziáját, aki megépített egy sport-Danuviát. A zaol.hu olvasói már találkozhattak a hévízi mester alkotásaival, képzeletbeli istállójában több veterán kétkerekű: Tatran, Simson, Berva, Panni és a kedvenc Danuviából öt különböző példány kapott helyet. Mindegyiket saját kezűleg mentette meg az enyészettől.
A motorok iránti szenvedélyét fél évszázaddal ezelőtt alapozta meg, amikor fiatalon négy évet dolgozott a Német Demokratikus Köztársaságban vendégmunkásként. Jogosítványa még nem volt, de már megvásárolt egy 350-es Jawát. Ezt 250-es MZ TS követte, amelyet egy év után Pannónia P21-re cserélt le. Azóta is sajnálja, hogy meg kellett tőle válnia, amikor a családi fészek kialakításába kezdett, mert kellett a pénz. Három napig bírta kétkerekű nélkül, így lett egy MZ 125-ös gazdája, és utána már mindig volt motorkerékpárja. Jöttek a japán márkák: Honda, Yamaha, Kawasaki következett, és közben vásárolta meg az első, helyreállításra megérett, 125 köbcentis Danuviáját. Annak is legalább negyven éve, és ezzel eljutottunk a sportváltozathoz, amelynek megépítéséhez a veterán járművekkel foglalkozó folyóiratban néhány éve megjelent cikk láttán született meg benne az ötlet, árulta el.