Veszélyben vannak a szőlőterületek a szakemberek szerint (veol.hu)

Járvány kialakulásától tartanak a szőlőtermelők. A tavaly elsősorban a Szent György-hegyi szőlőterületeken elszaporodott amerikai szőlőkabóca fő tápnövénye ugyanis az emiatt veszélyben levő szőlő.

Borbély Tamás, a Badacsonyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke elmondta lapunknak, hogy az Amerikából hazánkba telepedett rovar egyre nagyobb problémát okoz a veszélyben levő Szent György-hegyi szőlőültetvények gazdáinak.

– Magyarországon 2013-ban már kimutatták az aranyszínű sárgaság fitoplazmát, azóta a rovar, a kabóca és vele a betegség terjedőben van környékünk szőlőiben is. Sokan attól tartanak, hogy a kártevő jelenléte járvány kialakulásához is vezethet a térségben. A rovar, a szőlőkabóca a szőlő levélfonákán szívogat, a tőke kétéves részén, a kéreg alatt telel át, a lárvák kelése időjárástól függően május közepétől egészen július első dekádjáig tarthat. A kifejlett rovarok júliusban jelennek meg és a fagyok kezdetéig megfigyelhetők – sorolta Borbély Tamás.

– Az aranyszínű sárgaság nevű fitoplazmával fertőzött szőlőtőkék leveleinek háromszög alakú pöndörödését, elsárgulását okozza, és jelentősen csökkentheti a tőkék terméshozamát. A fertőzés következtében a termés bogyói összezsugorodhatnak, megbarnulhatnak, rossz ízűvé válhatnak, nem érnek be, vagy ha a virágzás idején kapja el a betegséget a növény, a virág lehullik. A betegség terjedése járványszerű, az újabb növények fertőződése egy-egy beteg tőke körül foltszerűen következik be, és egy-két éven belül kipusztul a tőke. Akár a tőkék 80-100 százaléka is megfertőződhet a fitoplazmával, a betegség megfékezésére növényvédő szeres eljárás nincs, ezért fontos a kórokozót terjesztő amerikai szőlőkabócák elleni fellépés, védekezés. A megelőzés érdekében elengedhetetlen, hogy a gazdák mindnyájan megfelelően permetezzenek, a betegség ugyanis főként a műveletlen, gazos területekről terjedhet tovább. Ilyen területekből meglehetősen sok van az egész Badacsonyi borvidéken, különösen a Szent György-hegyen, ezért is terjedhetett el ott intenzívebben a betegség – magyarázta a hegyközségi tanács elnöke.

A teljes cikk itt elolvasható.