Október utolsó napjával véget ért az április elseje óta működő szezonális viharjelzés a Balatonon, a Velencei-tavon és a Tisza-tavon – tájékoztatta az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) a hirbalaton.hu –t.
Az OMSZ egy 2001-es belügyminisztériumi rendelet alapján a balatoni és a velencei-tavi viharjelzések meteorológiai kiszolgálására vihar-előrejelző szolgálatot üzemeltetett április 1-től október 31-ig. A viharjelzést és a riasztást a lakosság és az üdülőközönség részére a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) fényjelző rendszere biztosította.
A Velencei-tónál a viharjelzések összesített fenntartási ideje a tavalyihoz mérten nem változott lényegesen. 2016-ban 1433 órán át volt érvényben valamilyen fokozatú viharjelzés. A Balatonnál a keleti medencében 55, a középső medencében 20, a nyugati medencében 40 órával növekedett a viharjelzések fenntartási ideje. A nyugati medencében 2012, a középső medencében 1931, a keleti medencében 1929 óra volt az összesített fenntartási idő. A Tisza-tónál az előző évhez képest mintegy 146 óra csökkenés mutatkozik, hiszen csak 1019 órán át volt érvényben valamilyen fokozatú viharjelzés.
A Balatonra kiadott másodfokú viharjelzések fenntartási ideje az előző évihez hasonlóan alakult a nyugati és a középső medencében. A keleti medencében 52 óra, a Velencei-tónál 40 óra növekedés történt. A másodfokú viharjelzések fenntartási ideje a teljes időszaknak a keleti medencébe 12,8, a középső medencében 13,1, a nyugati medencében 13,7, míg a Velencei-tónál a 6,9 százalékára terjedtek ki. A Tisza-tónál a másodfokú viharjelzések fenntartási ideje a teljes időszaknak mindössze 4,3 százalékát tette ki. Ez az előző évihez képest 116 óra csökkenést jelent.
Csökkent a viharok száma
A 2016. évi viharjelzési szezonban csökkent az erős viharok száma az előző évekhez képest. A Balatonnál idén 5 napon mértek 90 km/h-t meghaladó szélsebességet, ami néggyel kevesebb, mint 2015-ben. A legnagyobb viharok júliusban érkeztek a tóhoz, amely hónapban három napon is mértek 110 km/h körüli vagy azt meghaladó szélmaximum. A legerősebb vihar július 13-án csapott le a tóra. Ekkor a Dunántúlon nyugatról kelet felé nagy nedvességtartalmú léghullámok haladtak át, amelyek heves zivatarok kialakulásához vezettek. Az egyik nagy kiterjedésű szupercellává fejlődött zivatartömb nyugatról indulva a Balaton északi partja mentén vonult végig, majd ráhúzódott a keleti medencére. Hatására kezdetben 90 km/h, majd a keleti medence fölé érve néhol már 128 km/h sebességet is elérő szélrohamok keletkeztek. (A Tisza-tónál is ugyanezen a napon mértek 111 km/h sebességet heves zivatar átvonulásakor. ) Másnap a hajnali, kora reggeli órákban hidegfront menti zivatarokhoz kapcsolódóan fokozódott viharossá a szél. A szélmaximum Balatonőszödnél volt 109 km/h. (Ezután, a viharok elvonulását követően 2016. július 14-én délelőtt rajtolt el már biztonságban a 48. Kékszalag vitorlás verseny.) A harmadik nagy vihar ugyancsak júliusban, a hónap végén, 31-én érkezett a Balatonhoz. A zivataros hidegfront mentén Szigligetnél erősödött meg a legjobban a szél; itt 111 km/h-t mért az automata. A fentieken kívül még áprilisban és augusztusban haladta meg a szélsebesség a 90 km/h-t. Ekkor a nyugati és a középső medencében mérték a legnagyobb értékeket. A havi átlagos szélsebességet tekintve az április és a május volt a két legszelesebb hónap.
A hőmérséklet átlag felett alakult
2016-ban a viharjelzési szezon első hat hónapjának átlaghőmérséklete a sokévi átlagnál magasabban alakult: Keszthelyen 1,0, Siófokon 1,9 Celsius fokkal haladta meg az 1961-1990-es évek átlagát. Az időjárás júniusban és júliusban az átlagosnál melegebb, augusztusban már az átlagosnál hűvösebb volt. Az év legmelegebb napja a Balatonnál június 24-e volt. Ekkor Fonyódon 35,2, Siófokon 35,5 fokig emelkedett a hőmérséklet. Egyben ez volt az egyetlen nap, amikor 35 fok felett alakult a napi maximum hőmérséklet. A 30 fok feletti hőségnapok száma Fonyódon 20, Siófokon 22, ami a sokéves átlag közeli érték. Ugyanakkor ez kb. 20 nappal kevesebb, mint 2015 forró nyarán. A nyári hónapok átlaghőmérséklete Siófokon 22,1, Keszthelyen 20,6 fok volt, ami tavalyi forró nyárhoz képest 1,2, illetve 1,0 fokos csökkenést jelent. A Balaton vize július 30-án melegedett fel a legjobban, a napi maximum 28,5 fok volt (egy méter mélységben). A hűvösebb augusztusban már csak a hónap első hetében lehetett mérni 25 fok feletti vízhőmérsékletet Siófoknál.
Több csapadék hullott
Az áprilistól szeptemberig terjedő időszakban a tó térségében átlagosan 405 mm körüli csapadék hullott. Ez a keleti medencében az átlagot mintegy 20 százalékkal meghaladó, a nyugati medencében az átlaghoz közelítő érték.
A három nyári hónapban több csapadék hullott a szokványosnál. Ezen időszakban az egész Balatonra jellemző 280 mm körüli átlagérték a keleti medencében 44, nyugaton 24 százalékos emelkedést jelentett a sokévi átlaghoz képest. A legcsapadékosabb nap Balaton-szerte július 13-a volt, amikor többfelé hullott 50-60 mm-t meghaladó mennyiség az átvonuló zivatarokból.
(23:32)