Védett balatoni öbölbe kotornának 106 férőhelyes kikötőt Szigligeten (24.hu/hvg.hu)

Több mint száz férőhelyes csónakkikötőt kotornának egy Natura 2000-es természetvédelmi besorolású öbölbe Szigligeten, írja a 24.hu. A kikötő a Balaton-felvidéki Nemzeti Park legérzékenyebb zónájába, az ökológiai hálózat magterületébe is belevágna, a helyzet azért nem egyértelmű, mert a tó medre állami tulajdonban van, a part menti terület viszont a beruházóé. Az ellenállás fő oka, hogy a kikötő nagyrészt a tómeder mára feltöltődött, fás-cserjés részén épülne. A beruházó az első 50 férőhelyre már megkapta az engedélyt, de a civilek ezt is megtámadták – írja a hvg.hu a 24.hu cikke nyomán.
A tervezett szigligeti horgászkikötő és hajózócsatorna helyszíne 2025 nyarán (Fotó: a 24.hu olvasói felvétele)

 

Kovács Zoltán beruházó szerint semmilyen olyan növényzet nincs a területen, amit törvényi szabályozás védene, szerinte egy régi csónakkikötő rehabilitációjáról lenne szó, egy régi nádüzem kikötőjének a helyén és területén, valamint az illegális feltöltés helyén. Kovács szerint a tervező úgy jelölte ki a területet, hogy az a védett nádast meg se közelítse.

Az úgynevezett előzetes vizsgálati dokumentáció (EVD) adataiból viszont kiszámítható, hogy a kotrással érintett 3320 négyzetméteres területnek csupán kevesebb mint 10 százaléka a régi kikötő, illetve 24 százaléka az illegális feltöltés. Kovács szerint az új létesítmény jót fog tenni az élővilágnak, ugyanis „értékes vizes élőhelyként működhet a jelenlegi állapot helyett”. Az EVD szerint a beruházás Natura 2000 jelölőfajokat érdemben nem veszélyeztet, legfeljebb átmenetileg zavarja őket.

Demeter Éva, a Szigligeti Táj- és Településvédő Kör vezetője szerint viszont a beruházás a természetközeli állapotú élőhelyek csökkentésével járna, ami ellentétes a Natura 2000 terület fenntartási céljaival. Demeter szerint az sem tisztázott, hogy csónakoknak vagy kishajóknak akarnak-e kikötőt építeni – ha csak csónakoknak, akkor nem érti, miért kell a 1,5 méteres mélység. A beruházó szerint ugyanakkor nagyobb hajók kikötése fizikailag nem lehetséges itt. A dokumentációban ugyanakkor több helyen is a „kishajó” megnevezést használják.

A beruházó az első ütemre megkapta az engedélyt, mely egy ötven férőhelyes kikötő létesítésére vonatkozik a Tapolca-patakon keresztül megközelíthetően. A hivatal szerint ennek nem lesz jelentős környezeti hatása. Elutasították viszont a második ütemet, amely a régi nádüzemi csatorna helyreállítását célozta volna, így a feliszapolódott hajózási csatornát már nem tudják kikotorni. A hatóság indoklása szerint ez veszélyeztetné a magas természetvédelmi értéket képviselő nádasállományokat. Kovács azt mondta, ha a jogszabályok majd engedik, megvalósítják a 106 kikötőhelyet.

A civil egyesület fellebbezést nyújtott be Dér Ádám környezetvédelmi hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárhoz, mivel álláspontjuk szerint már az első ütem engedélyezése is több szempontból aggályos. Kérelmükben a döntés teljes megsemmisítését kérték a másodfokon eljáró hatóságtól, amíg pedig nem születik döntés, addig az építkezés sem kezdődhet meg – írja a hvg.hu a 24.hu cikke nyomán..