Ahogy a világ nagyjából 70 országában, úgy nálunk is közeleg a tavaszi óraátállítás ideje, amikor hajnalban egy órával előbbre kell állítani az órákat. Erre itthon március 27-án kerül majd sor. Okoseszközeinknek köszönhetően ez már nem is feltétlen jár teendőkkel, az egészségünkre viszont hatással lehet – írja a hazipatika.com. Bár 2019-ben az Európai Parlament megszavazta az óraátállítás eltörlését az EU-ban, a valós lépések az ügyben még váratnak magukra.
Belső óránk nem tud azonnal alkalmazkodni az alvási időnket érintő hirtelen változáshoz – a tavaszi óraátállítás során egy órával kevesebbet alszunk: hajnali 2-ről 3 órára állítjuk az órákat. Ebből adódóan a belső óránk kissé megzavarodik, és másnap fáradtak, dekoncentráltak lehetünk, továbbá fájhat a fejünk, és néhány napig rosszabbul is alhatunk. Azt is kutatások igazolják, hogy az óraátállítás utáni napon rendszerint az átlagosnál több a közlekedési és a munkahelyi baleset – egy 2020-as kutatás szerint 6 százalékkal nő a végzetes közlekedési balesetek aránya -, tavasszal pedig a szívinfarktus is.
Mit tehetünk?
A CNN.com egy alváskutató központ társigazgatójának, dr. Shalini Paruthinak tette fel a kérdést, vajon hogyan minimalizálhatjuk az óraátállítás kellemetlen hatásait közérzetünkre, illetve egészségünkre nézve? A szakember a következőt válaszolta: készüljünk fel!
Dr. Shalini Paruthi szerint ne úgy tekintsünk a tavaszi óraátállításra, hogy azon a napon egy órával kevesebbet fogunk aludni, hanem úgy, hogy az alvási szokásaink apró változtatásával valahogyan pótolni tudjuk azt a kieső órát. Attól függően, mennyi időt tudunk vagy akarunk adni magunknak a felkészülésre, a szakember a következőket javasolja.