Van engedélye a balatonkenesei kikötőfejlesztésnek (index.hu)

A Balatonfői Yacht Club területén kikötőfejlesztés zajlik, ugyanis 1999 óta működik a klub kishajókikötőként, és a BFYC mólója eddig is több mint száz méter hosszan benyúlt a Balatonba. Idén pedig hosszas engedélyeztetési eljárás után megkezdődött a kikötő fejlesztése, ami azt jelenti, hogy további száz méterrel megtoldják a jelenlegi mólót, vagyis a civilek által közölt 250 méteres mólóhosszúság eleve téves. Továbbá a közösségi médiában megjelent vázlatrajzzal ellentétben a bővítendő móló semmilyen módon nem nyúlik majd be az alsóréti szabadstrand vízterületére, illetve a kikötő bejárata ugyanott lesz, ahol azt az előző húsz esztendőben a fürdőzők megszokták – közölte a Balatonfői Yacht Club vezetője. 

Engedélytől eltérő mólóépítéssel vádolják a helyi civilek az egyik balatonkenesei vitorláskikötő üzemeltetőjét. Az Index egy olvasói levél nyomán kereste fel a kikötőberuházás ellen tiltakozó civil szervezet, az Alsóréti Üdülő Egyesület elnökét, kérve, hogy ismertesse a helyzetet, mondja el, mit kifogásolnak. Horváth József azonban telefonos megkeresésüket visszautasította. Megkeresték a beruházást végző kikötő – a Balatonfői Yacht Club – vezetőjét. Viszkei András készséggel állt rendelkezésükre, amikor azt tudakolták, mi történik voltaképpen Balatonkenesén, mi az oka a nyaralótulajdonosok felháborodásának, illetve igaz-e, hogy környezetkárosító és engedély nélküli mólóépítést végeznek?

A beruházóval folytatott beszélgetésből kiderül, a tiltakozók közül senki nem kereste fel az ügy tisztázása érdekében. Álhírek viszont keringenek szerinte.

Viszkei András kijelentette: ahhoz, hogy egyáltalán hozzáfogjanak ehhez a fejlesztéshez, egy rendkívül komoly előzetes környezetvédelmi hatástanulmány készült, hiszen egy kikötőberuházásnak szigorú engedélyezési feltételei vannak.

„Visszautasítom, hogy engedély nélkül építkeznénk. Egyrészt túl költséges beruházás ez ahhoz, hogy ilyesmit megengedhetnénk magunknak, másrészt jómagam ötvenéves elmúltam, ebből negyven esztendőt a Balatonnál töltöttem, vagyis szeretem és tisztelem a tavat, és az a célom, hogy ugyanúgy tudják használni a fürdőzők, mint a horgászok és a hajósok, és senki ne próbálja kiszorítani a másikat, mert az nem vezet semmi jóra”

– fogalmazott Viszkei András. Az ügyvezető kifejtette: mielőtt bárki bármibe belekezdhetne, el kell készíttetnie egy olyan előzetes környezetvédelmi hatástanulmányt, amely a halfajokra, a csigákra, a hínárra, az áramlási viszonyokra, a zajterhelésre és számtalan egyébre kiterjed. Ez a hatásvizsgálati dokumentum az esetükben mintegy 500 oldalt tesz ki, és ezt természetesen be kellett nyújtaniuk a Veszprém Megyei Kormányhivatalnak. A dokumentációt a hivatal természetvédelmi hatósága vizsgálta meg, bevonva Balatonkenese önkormányzatát, a természetvédelmi hatóságokat és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot is.

„Mindez azért történt, hogy minden szempontból körbejárják, jelent-e bármilyen káros hatást a kikötőbővítés. Ez a hatástanulmány pedig egyértelműen megmutatta, hogy azok a félelmek, amelyek az Alsóréti Üdülő Egyesület tagjai megfogalmaznak, bizony téves információkon alapulnak. Így például szó sincs arról, hogy a kenesei Alsóréti szabadstrand eliszaposodna.”

– fogalmazott Viszkey András. Hozzátette: a hatástanulmány ezekben a napokban juttatja el Balatonkenese polgármesterének, aki pedig bemutatja ezt a lakosságnak.