Úszó kagylótutajoktól mentesítették a Kis-Balatont (zaol.hu)

Úszó kagylótutajtól mentesítették a Kis-Balatont Zalavár közelében a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársai.

 

Néhány hete megjelent a Kis-Balatonon az idehaza inváziós növényként számon tartott, trópusi eredetű úszó kagylótutaj. Ez akvarista körökben, illetve kerti tavaknál közkedvelt, ám a természetes vizekben roppant veszélyes.

A szakemberek most azért láttak munkához, hogy megakadályozzák a szaporodását és így az elterjedését: vízhatlan ruhában s gumicsizmában szedték a part közelében úszó növényeket, a beljebb lévőket pedig csónakkal gyűjtötték össze.

Rozner György, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakmai vezetője a zaol.hu kérdésére elmondta, az úszó kagylótutaj „olyan felszínborítást képes elérni gyors szaporodásával, ami akár 100 százalékban lefedi a víz felszínét, ezzel pedig komoly kárt jelenthet, mivel egyrészt az itteni, hasonló életmódú, őshonos és védett fajok konkurense, másrészt vízminőségi problémákat is okozhat egy ilyen állomány”.

A munkában a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársai is részt vettek, óvva a Kis-Balatont. Az úszó kagylótutaj ugyan most még nem jelent problémát, de ha elszaporodna, komoly gondot okozna, szögezte le dr. Baranyai Olga, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság monitoring referense.

Az özönnövények akkor jelentenek a vízügyi kezelő számára problémát, amikor bedurrannak, elburjánzanak – folytatta a szakember. Akár olyan mértékben elszaporodhatnak az ilyen jellegű, úszó növények, hogy leárnyékolják a vízfelszínt és oxigéntől zárják el a vízereket, emellett lefolyási akadályt is képezhetnek.

Dr. Baranyai Olga azt mondta: az inváziós fajokat, állományokat egyelőre csak nyomon követni tudják, mert költséges és rendkívüli erőfeszítést igényel az ellenük való küzdelem, ugyanis ha egy-egy hajtás, vagy éppen a gyökerükből egy-két milliméter a vízben marad, akkor abból újabb növény fejlődhet.