Újfajta telefonos csalás terjed, amit nehezen lehet kivédeni

Újfajta telekommunikációs csalás terjed egy ideje Magyarországon, ami ellen aligha tudunk védekezni. A számklónozással (spoofing) bárki telefonszámát felhasználhatják kamuhívások indítására, még egy linket sem kell megnyitnunk hozzá – hívja fel a figyelmet a zaol.hu, a Zsaru Magazint is idézve. Hogyan lehet védekezni?

 

Újfajta telefonos csalás terjed. Több felhasználóval is megtörtént, hogy megbízhatónak tűnő, magyar szám kereste őket, ám valami nem stimmelt a hívással. Mikor felvették, egy ázsiai nyelven beszélő hang szólalt meg, ha pedig visszahívták, a vonal túlsó végén a telefonszám valódi használója azt állította, hogy nem kereste őket. Amit a csalók ilyenkor a telefonszámunkkal csinálnak, azt a szaknyelv spoofingnak, vagyis számklónozásnak nevezi. Ez egy olyan technológia, amellyel a hívó fél hamis hívószámot jeleníthet meg a fogadó félnél. A cél legtöbbször: bizalom ébresztése, adathalászat, vagy akár pénzügyi károkozás. A Zsaru Magazin figyelmeztetése szerint már magyar áldozatok is vannak.

Honnan ismerhető fel a számklónozásos csalás?

A Zsaru Magazin konkrét esetet hoz: egy budapesti nő számolt be arról, hogy egy ismerős telefonszámról keresték meg, a hívó banki ügyintézőnek adta ki magát és személyes adatok megszerzésére törekedett. Bár a hívók több információt is tudtak róla, a nő nem dőlt be nekik. Gyanút fogott, különösen azért, mert tranzakciókhoz korábban egyedi hitelesítő kódot állított be. Miután ezt megemlítette, a „banki ügyintéző” adategyeztetésre hivatkozva azonnal bontotta a vonalat.A következő nap a rejtélyes hívás megismétlődött ugyanarról a számról. Ezúttal már „rendőrként” jelentkeztek be, a nem is létező Budapesti Rendőr-főkapitányság Kiberbűnözés Elleni Főosztályáról, és azt állították, hogy megakadályozták több százezer forint ellopását. Az álrendőrök számlarészleteket kérdeztek, amire a kiszemelt áldozat ismét csak azt felelte, hogy a tranzakcióit egyedi kód alapján írja alá, és ezeket nem adja meg, de felveszi a kapcsolatot a pénzintézetével. Az álrendőrök ezután ismét bontották a vonalat.

A szám valódi tulajdonosa senkit sem hívott

A nő ezután felvette a kapcsolatot a bankjával és visszahívta a telefonszámot, amit egy ismeretlen nő vette fel, aki zokogva elmondta: napok óta keresik őt azzal, hogy csalásokban vett részt, pedig ő senkit sem hívott. Így világossá vált, hogy a csalók számklónozást alkalmaztak, vagyis olyan technológiát, amellyel bármelyik létező telefonszám mögé „elrejthetik” a saját hívásaikat.

Ez a módszer nem új, call-centerek és szervezetek is használják, de bűnözők is kihasználják a kiskapukat.

Hogyan lehet védekezni a számklónozók ellen?

  • Ne adjon meg telefonon bizalmas adatokat!
    Sem felhasználónevet, sem belépőkódot, jelszót, bankkártyaadatokat. Ezt egy valódi banki ügyintéző sosem kérné telefonon.
  • Gyanús kérdés? Azonnal bontsa a vonalat!
    Ha valaki egyenleget vagy számlaadatokat kér, az már intő jel. Ilyenkor jobb megszakítani a hívást.
  • Kereszthitelesítés: kérdezzen vissza!
    Ha kétségei vannak, hívja fel saját bankját egy hivatalos elérhetőségen, és kérdezzen rá, hogy valóban indítottak-e hívást.
  • Ha visszaélnek a számával, jelentse be!
    Amennyiben úgy gondolja, az Ön telefonszámával éltek vissza, azonnal értesítse a rendőrséget, és vegye fel a kapcsolatot a szolgáltatójával is.