A Balaton és az irodalom kapcsolata volt a téma a Polgári Szalon beszélgetéssorozat első állomásán, Révfülöpön. Az est vendégei Nyáry Krisztián és Ugron Zsolna irodalmárok voltak.
A Balaton helye és szerepe folyamatosan változik az irodalomban, ám jórészt az irodalmároknak köszönhetően mára az identitásunk részévé vált.
A programsorozatot Navracsics Tibor, a térség országgyűlési képviselője, közigazgatási és területfejlesztési miniszter kezdeményezte azzal a céllal, hogy az elkövetkező időszakban meghívott beszélgetőpartnereivel közönség előtt eszmecserét folytassanak a kultúra, a művészetek, a gazdaság és a közélet témaköreiben.
Mára mindnyájunknak nagyon meghatározó élményévé vált a Balaton, mindenkinek van valamiféle kötődése a tóhoz. A mai, Balatonról szóló dalszövegek is jelentősen formálják, hogy mit gondolunk a tóról – fogalmazott Ugron Zsolna író.
Írók és költők vonultak-vonulnak alkotni a Balatonhoz
A balatoni a turizmus a XIX. században kezdődött el a tisztaszobák kiadásával. Ekkor jelentek meg az írók és költők is a térségben. A Szigligeti Alkotóház fellendítette az irodalmat, hiszen számos költő és író megfordult itt, akik kivonulva a mindennapi valóságból alkották meg műveiket.
A XVIII. század végéig problémaként tekintettek a Balatonra, felmerült az is, hogy le kellene csapolni. A költők vették észre először a szépségét majd lassan egyre szélesebb körben értékként kezdtek tekinteni rá. A XIX. század közepétől érzelmi alapon védendő értékké vált a tó, azaz nem lehetett a lecsapolási terveket elővenni – hangsúlyozta Nyáry Krisztián.
A cikk folytatása itt elolvasható.