Péntek este demonstrációt tartottak Budapesten a budai várban az olyan kiemelő kormányhatározatok ellen, amelyek mentesítik a beruházókat közösségi érdekeket védő jogszabályok alól. Az eseményen – amelyen tiltakoztak a budai vár beépítése ellen, és bemutatták a balatonvilágosi Club Aliga történetét is, a résztvevők 22 kortárs építész csatlakozásával videóüzenetet küldtek politikusoknak, együttműködést kérve.

(olvasói fotó)
A demonstráción Bukovszki András, Balatonvilágos önkormányzati képviselője, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke felszólalásában elmondta, Balatonvilágos település része Balatonaliga, melynek szépségét már a századfordulón felfedezték, üdülőtelepet hoztak létre villákkal. Aztán 1947-ben a Rákosi éra idején a villaépületeket kártalanítás nélkül elvették a tulajdonosoktól és a területen zárt objektumként az MSZMP Központi Bizottság tagjainak üdülőhelyét alakították ki.
„A rendszerváltás után megnyílt a lehetősége Aliga újra egyesítésének, és annak, hogy visszakapjuk a vízpartunkat. 17 évvel ezelőtt, 2004-ben sikerült elérnünk, hogy a Club Aligában 7 hektárt közterületként jelöljenek ki: az utak, a Balaton-parti közpark és a sétányok is közterületi státuszt kaptak, jogszabályi szinten. Ezzel a terület nyitottá vált, biztosítva minden magyar polgár számára a Balaton part közterületen való szabad megközelítését”
– emlékeztetett.
Beszédében kitért arra is, hogy 2018-ban a terület gazdát cserélt és az ismert vállalkozók érdekeltségébe tartozó Appeninn vette meg a 37 hektáros ingatlant és a 10 hektár állami tulajdonban lévő terület vagyonkezelési jogát, amit követően minden megváltozott. „Az új tulajdonos érdemben nem tárgyal a civilekkel, csak titkos tárgyalásokat óhajt folytatni az önkormányzattal. Mint jogutód a szerződésekben rögzített kötelezettségeit nem hajlandó teljesíteni, nevezetesen: nem támogatja a jogszabályban rögzített hét hektár közterület tényleges kialakítását”- sorolta, hogy mit tapasztaltak a 2020. augusztus 7-én életbelépő, Club Aligára vonatkozó, kiemelő kormányrendelet előtt.
A rendelet jogcíme a „Szállodafejlesztés, valamint ahhoz kapcsolódó építmények, infrastrukturális fejlesztések és kapcsolódó ingatlanfejlesztés megvalósulására irányuló beruházás”. A kiemelő rendelet szerint nem alakíthatók ki közterületek, közutak a Club Aligában.
Az eddigi közpark építési telek lett, kikötőépület címen, Parti sétány, közhasználat céljára szolgáló terület, közhasználat elől el nem zárható terület nem alakítható ki, illetve nem állhat fenn. A strand területe 1000 m2-es telkekre parcellázható és 6 emeletes épületek építésére ad lehetőséget
– sorolta Bukovszki András, példátlannak nevezve a közösségi érdekek figyelmen kívül hagyását.
Beszélt arról is, hogy a helyi civilek a fejlesztést nem kívánják ellehetetleníteni, de a közérdeket is szolgáló, a szabályos módon készített helyi építési szabályzat betartásával tudják csak támogatni a beruházást.
Az aligaiaknak az egyetlen használható 1,5 km-es Balaton partja a Club Aliga területére esik. Amennyiben a kiemelő rendelet alapján a fejlesztői program megvalósul Aliga lesz az első olyan Balaton-parti település, amelynek nem marad közterületen megközelíthető vízpartja. A terület ismét lezárhatóvá válik. Az lenne Aliga Trianonja
– fogalmazott.
A Club Aliga kijelölt közterületeinek kisajátítása ellen tiltakozó Aligai Fürdőegyesület megfogalmazott kérése/követelése Magyarország Kormánya felé:
1. Követeljük, hogy a Club Aliga területére vonatkozó kiemelő Kormányrendeletet vonják vissza, ahol egyértelműen nem szálloda fejlesztés a cél,
2. A kiemelő Kormányrendeletet a lakosság által használt 610 m parti sétány és közhasználatú területek kialakítását tiltja! Ez súlyosan törvénysértő, különösen állami tulajdonú területeken,
3. A Club Aligában található Balaton-part közterületen maradjon megközelíthető minden magyar állampolgár számára,
4. A településrendezési eszközökben kijelölt közterületek maradjanak meg,
5. A kijelölt közterületek (közutak, parti sétány és közpark) kerüljenek bejegyzésre az ingatlannyilvántartásba,
6. Aliga 2 parti sáv kerüljön önálló helyrajzi számra a szerződések szerint,
7. A hét hektár kijelölt közterület az érvényes szerződések alapján kerüljön önkormányzati tulajdonba,
8. A három közút a köz számára továbbra is biztosítsa a terület átjárhatóságát,
9. A magas partról levezető lejárót ne szüntessék meg,
10. A strandterületet ne lehessen 1000 m2-es építési telkekre parcellázni, maradjon strandterület,
11. A kijelölt közpark ne legyen építési telek,
12. A kikötő és a móló maradjon közterület.
Indoklásuk:
Aliga az első olyan Balaton-parti település, amelynek nem lesz közterületen megközelíthető vízpartja egy kiemelő Kormányrendelet miatt. A közfunkciók tiltásának előnyei a Fejlesztőt-Vagyonkezelőt gazdagítják. Közterületek vagyonkezelési jogát szerezte meg a Beruházó és nem pedig építési telkekét. Az aligai fejlesztés, tekintettel arra, hogy kiemelt beruházási státuszt és jelentős mértékű támogatást kapott, valamint 47 hektár területű, a falu területének felét, annak központi vízparti részét elfoglalja, továbbá Budapest felől a Balaton kapuját jelenti, joggal várja el a helyi, a balatoni és az országos közérdek, hogy a beruházás kiemelt társadalmi érdeket szolgáljon a hatályos jogszabályok (Étv, Balaton törvény, vízparti TNM, HÉSZ, érvényes szerződések) betartásával.
Az Aligai beruházás koncepciója korábban se írásos, se más formában nem került nyilvánosságra, ezáltal a tartalma nem ismert. Ennek következtében nem megítélhető a beruházás össztársadalmi hasznossága.
A helyi közösség a koncepciót partnerségben kívánja kialakítani a beruházóval a két fél elképzeléseinek, véleményeinek ütköztetésével. A helyiek által is támogatandó koncepcióra tervpályázatot szükséges hirdetni, zsűriztetni és a győztes tervet megvalósítani.

(Fotó: Egyed Péter)