Tonnákban mérhető, mennyi halat esznek ki a kormoránok a balatonból (sonline.hu)

A téllel együtt újra megjelentek a somogyi tavak és a Balaton körül portyázó kormoránrajok (más néven kárókatonák), amelyek naponta tonnányi halállományt fogyasztanak el vagy sebeznek meg. A halgazdák és horgászok hiába riasztják őket, a védett madarak százai telelnek itt, és egyre súlyosabb károkat okoznak a befagyásmentes vizeken. A falánk vízimadár akár egy kiló halat is felfal egy nap alatt – írja a sonline.hu.

 

A tél beköszöntével a balatoni és somogyi állóvizek újra kulcsfontosságú telelőhelyekké válnak a kárókatonák számára. Ez nem pusztán természetvédelmi kérdés — közvetlen anyagi kár is: több ezer, akár több száz kiló hal elpusztulhat, és a helyi horgásztavak fennmaradása is veszélybe kerülhet, nem beszélve a balatoni élővilágról.

– A töreki és a kis-balatoni területen egy ezres állomány van folymatosan és még ehhez jön hozzá a vonuló többezres kormorán-állomány. Idén még nem tapasztaltuk a meglévő állomány feldúsulását, de folyamatosan küzdünk vele – mondta a lapnak Szári Zsolt a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. Ugyanis a kormorán közösségi jelentőségű faj, természetvédelmi oltalom alatt áll, de nem „vadfaj”.A társaság évről-évre ezresével gyéríti a kártékony vízimadarat, de valahogy nem fogyatkozik a számuk.

– Védett területre nem mehetünk, nem riaszthatjuk, a Balatonon is rögzített pontok vannak, ahol külön engedéllyel vadászhatunk rájuk, de ennek eredményessége egyenlő a nullával – tette hozzá a halászati szakember.

 

A tógazdaságok is szélmalomharcot vívnak

Hasonló szélmalomharcot vívnak a belső-somogyi tógazdaságok is, a nagy kárókatona nem kíméli a halastavakat, halnevelő tavakat sem.

A tógazdaságokban is iszonyatos kárt csinál a kárókatona. Szerintem a kormorán-kérdés a természetvédelem csődje, csakúgy, mint a hód vagy a nutria, mondta. Hatalmas csapatokban portyáznak a tavainkon, a telepített hal akár 20 százalékát is kieszik a tavakból. Riasztjuk őket, de nem igazán vezet ez sikerre, tette hozzá

– mondta Mihálffy Ferenc, a Tógazda Zrt. munkatársa, aki már hatvan éve dolgozik a társaságnál. Mesélte, gyerekkorában azt sem tudták, mi az a kárókatona, ma pedig napi küzdelmet folytatnak a faj egyedeivel. Persze itt is van lehetőség a kormorán gyérítésére, de ahhoz egész nap a vízen kellene lenni, ahol a hőérzet egészen más, mint a parton.

 

Át kellene gondolni a kormorán védelmét?

Szári Zsoltszerint is változásra van szükség a probléma kezelésében.

– Norvégiában, ahol nem is telepítik a halat, hanem csak kiveszik, már minden erővel küzdenek a kormoránok ellen. Nekünk is ezt kellene, de inkább azt látom, hogy túlmisztifikált dolog a természetvédelemben a kárókatona. És amíg a természetvédők felemelik a szavuk, ha egy vaddisznó beledagonyázik a lápba, addig egy szót sem szólnak, ha kormorán pusztítja a halállományt. Kicsit kettős mércének tűnik ez nekem – jegyezte meg a vezérigazgató.