Nagyon kevés hiányzik ahhoz, hogy Európában is képesek legyünk teát termeszteni. Kovács Tamás, a csopaki Szent Donát Borkúria tulajdonosa és vezetője belevágott a kísérletezésbe. Mint mondja, ha valahol érdemes ezzel próbálkozni, az egyértelműen a Balaton északi része. De a kísérleti ültetvény egyelőre még titkos.
A tea európai meghonosítását már többször is megkísérelték, néhány éve pedig egy holland botanikus létrehozott Kínában egy kifejezetten európai klímára nemesített klónt, amihez Kovács Tamás nagy reményeket fűz, így a Káli-medencében kialakított egy kísérleti teaültetvényt – írja a likebalaton.hu.
Ami idehaza a siker kulcsa lehet, az megfelelő fényviszonyok, a talaj összetétele, a víz és a moderált téli mikroklíma. A klímaváltozás miatt az egész világon olyan folyamatok indultak el, amik a tudománnyal ötvözve forradalmi változásokat eredményeznek. Gondoljunk csak a németalföldi és angol bortermelés sikereire! A tea is egy ilyen forradalom előtt állhat. Még a tea óhazájának számító trópusi és szubtrópusi éghajlati területeken is változnak a feltételek. A megnövekedett UV miatt az ázsiaiak is elkezdték leárnyékolni a teaültetvényeket, mert a növényt megégeti a napfény, ami rontja a minőséget.
-fogalmazott. Kovács Tamás elárulta: amatőr szinten érdekli a teakultúra. A Távol-Keleten olyan szerepet tölt be, mint Európában a borfogyasztás. A tea is függ a termőhelytől, a termését a dűlők szintjéig lehet klasszifikálni, sokféleképpen feldolgozható, és akár évtizedekig érlelhető. Magyarországon rendes teát nem nagyon lehet kapni, csak speciális szaküzletekben. A kézi szüretelésű, válogatott termőhelyről érkező, nagy szakértelemmel feldolgozott termék egészen más, mint amit a magyar ember teának ismer, például a boltokban kapható agyontechnologizált pépek – fejtette ki.
Beszélt arról is, hogy a teának speciális, Magyarországon viszonylag ritka, savanyú, vulkanikus nyiroktalajra van szüksége. A Balaton-felvidéken foltokban vannak ilyen vulkanikus talajok. Nekik ráadásul pont akadnak ilyen kihasználatlan területeik, amelyeken nem terveztek szőlőt ültetni.
Szerinte a Balaton környékén a tó mikroklímája és katlanszerű fekvése miatt az átlagosnál melegebb és párásabb a klíma. Ráadásul megfelelő vulkanikus talajok is előfordulnak. Ha valahol érdemes ezzel próbálkozni idehaza, akkor az szerintem egyértelműen a Balaton északi része.