Tihanyban megtalálták a választ a TDM-rendszert feszegető kérdésekre (Tihanyi Visszhang)

Tihany számára a megélhetést és a fejlődést csak a turizmus képes biztosítani – ez az a minimum, amiben mindenki egyetért, ha Tihany jövőjéről van szó. A stratégiákban és jövőképekben megfogalmazott célokat konszenzus övezi, de a megvalósítás útját sokan, sokféleképpen látják. Most azonban egy olyan megoldás körvonalazódik, amely az érdekelt szereplők mindegyike számára előnyökkel jár. Így az út hamarosan láthatóvá, sőt járhatóvá válhat.

 

Az útkeresés már a Covidos időszakban, 2021-ben elkezdődött, amikor Juhász Gábor (az Aquilo Hotel Panoráma ügyveze-tője) egy pályázatnyertes cég szemléletformáló programját hozta el Tihanyba. Ezt követően a helyi vállalkozók elhatározásából alakult meg a Tihanyi Turisztikai és Marketing Egyesület, Juhász Gábor elnökletével. A vállalkozók számára meghirdetett találkozók jelentős érdeklődést váltottak ki, és megindult a közös gondolkodás. Juhász Gábor mellett a TDM ügyvezetője, Petróczi Orsolya vállalta a közreműködést. A sikeren felbuzdulva a pályázat lezárulását követően is folytatódott a műhelymunka. Az egyesület szervezésében két magánszálláshely-minősítési fórumot tartottak, amelyeken nyolcvannál is több résztvevő kapott az információk mellé szakmai segítséget és válaszokat konkrét kérdésekre. A harmadik találkozó az NTAK vendéglátó-regisztrációjáról tartott fórum volt, amelyen a vendéglátással foglalkozók jelentek meg. Az egyesület – még februárban – marketing-tanácsadást is szervezett. A megalakulás azonban nem pusztán egy új szereplő fellépését jelenti, hanem a helyi turizmus meghatározó szereplőinek, az önkormányzatnak, a TDM-nek és a vállalkozókat összefogó egyesületnek egy rendszerbe való szerveződését. Ezt pedig a helyi TDM-szervezetek kiüresedésének és tömeges kihalásának korában joggal nevezhetjük „tihanyi turisztikai modellnek” – olvasható a Tihanyi Visszhang aktuális számában.

Juhász Gábor, az egyesület elnöke szerint a közös célokat, vállalásokat a műhelymunka során már kidolgozták. Az új egyesület nem egy szellemegyesület- mondja, hanem aktív, a tagok szabad akaratából létrejött, önálló szereplő, amely szakmai támogatást nyújt tagjainak, és együttműködik az önkormányzattal, valamint a TDM-el is. A helyi TDM-nek befogadó és koordináló szerepe van a finanszírozásban, a stratégia kialakításában, a településfejlesztési feladatok, célok harmonizálásában, valamint a párhuzamosságok elkerülésében. A tervek szerint az egyesület a TDM-ben résztulajdonossá válik, ami biztosítja a szakmai és a vállalkozói feladatok finomhangolását. Ez a koncepció a Magyar Turisztikai Ügynökség számára is útmutatásul szolgálhat a TDM-ek szervezetfejlesztési koncepciójának a kidolgozásához; a tihanyi váltás így a teljes, országos koncepció részeként is értelmezhető lehetne. Más települések is használhatnák a modellt a turisztikai tevékenység újjá szervezéséhez – közölte az egyesület elnöke.

A TDM-rendszerek evolúciója zajlik –folytatja Juhász Gábor -, sok közülük a pályázati rendszerben nem tudott megkapaszkodni, ezek kihullottak, amelyik talpon maradt, az pedig tisztában van azzal, hogy a pályázati források helyett az önkormányzati, térségi együttműködésekben kell nagyobb szerepet vállalnia. A TDM- szerinte akkor fenntartható, ha kialakítják az indikátorokat a rendszer finanszírozásához, a szakmai feladatok támogatására MTÜ-források nyílnak meg, de nem azért, hogy lélegeztetőgépen tartsák ezeket a szervezeteket. A finanszírozáshoz a TDM-ek tagjainak is kell a hozzájárulásuk. Arra kérdésre, hogy mit vár az új modelltől, Juhász Gábor elsőként a turisztikai és marketingcélok megvalósítását és a szolgáltatók közötti együttműködés erősítését említi. Úgy gondolja, sokkal hatékonyabb látogatómenedzsmentet kell működtetni Tihanyban. Ma az attrakciók pontszerűen jelennek meg, és az értékesítés is az. Ezért távlati célként a szolgáltatások összeszervezését, a csomagok értékesítését jelöli meg, a parkolástól kezdve az attrakciók igénybevételéig végigvezetve, adott esetben más településekkel közösen. Úgy látja, hogy az előre megvásárolt szolgáltatások haszna egyértelműen mérhető; a látogatószám alapján működő rendszerben marad bevétel, de legalább ilyen fontos, hogy a látogatómenedzsment a megfelelő helyre irányítsa a látogatókat. Ehhez adatalapú elemzésre, tervezésre van szükség, hogy a küldő országok, célcsoportok, a költés valóságos és aktuális adatai alapján végezhessék a marketingmunkát. Juhász Gábor fontosnak tartja a Balaton térségi márka bevezetését is, mivel ez lehetővé teszi a helyi, a térségi, a regionális és az országos szintek összekapcsolását, ami kisebb költséggel hatékonyabb marketinget eredményez.

Nem lehet minden a TDM feladata – véli Petróczi Orsolya, a TDM ügyvezetője. A vállalkozók is kezdeményezhetnek, és ha van jó ötletük, akkor a TDM nyitott a megvalósításra. A helyi egyesület nyilvánvalóan alakít-hatja a turistáknak szóló kínálatot, programokat, hiszen személyes kapcsolatban állnak a vendégekkel, így közvetlenül érzékelik igényeiket, elégedettségüket, és azt is, hogy min kellene javítani. Amikor az egyesület belép a TDM-be, akkor rajta keresztül lesznek jelen a vállalkozók, szakmai segítséget nyújtanak a partnereknek, a TDM is szolgáltat nekik.

A lényeg az, hogy mindenki a saját berkén belül tegyen hozzá valamit a helyi turizmus ügyéhez- így Petróczi Orsolya. Az elmúlt években – például a Levendula Hetekre – tizenöt-húsz szolgáltató és az önkormányzat rakott össze egy közel száz elemből álló programsorozatot, amelyben az egyes programok a nagy egész részeként is megállták a helyüket. Így a kínálat bővül, a bevétel közvetlenül a szolgáltatónál, közvetve pedig az önkormányzatnál csapódik le. Nem mellékes szerinte az egyesület anyagi felelősségvállalása sem, ami a tagdíjban mutatkozik meg, hiszen a TDM rendelkezésére álló források erősen korlátozottak; az általuk kezelt helyszínek bevételei, a Tájház bevétele például legjobb esetben is csak önmaga fenntartására lehet elegendő. A cél pedig az lenne, hogy az önfenntartáson túl plusz bevételre tegyenek szert marketingből és a rendezvényekből. Az ügyvezető szerint a Tourinformban is szolgáltatásbővítésre van szükség.

Tósoki Imre polgármester arra a kérdésre, hogy mit szeretne az együttműködés új formájától, három dolgot említ. A legfontosabbnak azt tartja, hogy a helyi vállalkozók között megvalósul a régóta hiányzó összefogás, vagyis az egyesület, a TDM és az önkormányzat együttműködésével ők is aktív részesei lesznek a turizmus alakításának. Eddig az önkormányzat a TDM-mel közösen, saját rendszerén keresztül próbálkozott marketingkampányokkal, de ennek hatását megsokszorozhatja az új szervezeti modell. Szerinte akkor lesz sikeres a településen a turizmus, ha a vállalkozók véleménye visszacsatolódik a tervezésbe. A polgármester azt is reméli, hogy az egyesülettel való sikeres együttműködés megoldhatja a TDM finanszírozásának átalakítását, mert így az önkormányzat mellett a vállalkozók érdekeltsége is megjelenik benne. Hosszú távon fenntarthatatlannak tartja a rendezvények jelenlegi módon való finanszírozását.

Évi húsz-harmincmillió forintot fordítunk ilyen célra, de a kosz, a károk és a reklamációk az önkormányzatra maradnak – mondja. Véleménye szerint fokozatosan, több lépcsőben egyes rendezvényeket belépődíjassá kell tenni, és a helyi vállalkozókat is be kell vonni a programfinanszírozásba.

Az elmondottakból kiderül, hogy Tihanyban már megtalálták a választ a TDM-rendszert feszegető kérdésekre. A TDM, az önkormányzat és a Tihanyi Turisztikai és Marketing Egyesület közös munkája óriási potenciált jelent a helyi turizmusban, például a termékfejlesztés, az értékesítés és a hiányzó szolgáltatások terén, de akár a munkaerő-kihasználásban, kölcsönzésben is.