Térbeli különbségek a balatoni fejlesztéseknél (turizmus.com)

A Balatonnál európai uniós forrásokból megvalósult fejlesztéseket hasonlítja össze a régió desztinációfejlesztési célkitűzéseivel egy, a Turizmus Bulletin 2020/2. számában megjelent tanulmány. „Területileg kiegyensúlyozott vagy kiegyensúlyozatlan turisztikai fejlesztések? – Turisztikai forrásallokációs vizsgálatok a Balatonnál” című munkában Horváth Zoltán és Alpek B. Levente összehasonlította az európai uniós forrásokból megvalósult fejlesztéseket a Balaton régió desztinációfejlesztési célkitűzéseivel.

A desztináció szemléletű megközelítés a turisztikai fejlesztési célokat összefoglaló stratégiai dokumentumban, a jelenleg érvényben lévő Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030-ban (NTS 2030) is kiemelt szerephez jutott. Ezt alapul véve a szerzők a kutatás során a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet határaihoz igazították a vizsgálatot. A régió a II. Nemzeti Fejlesztési Terv (II. NFT) keretein belül, 2007-2013 között elkülönített forrásokat kapott, így ennek az időszaknak a részletesebb elemzésére került sor a tanulmányban – írja a turizmus.com.

A forrásallokációs eljárások vizsgálata alapján a tanulmány rámutat arra, hogy a fejlesztések jelentős térbeli különbségeket mutattak, elsősorban a part menti települések forráselnyelő képessége volt hangsúlyos.

A kutatás eredményei alapján a turisztikai célú fejlesztésekre szánt források 55,0%-át Veszprém, 22,5%-át Somogy, illetve szintén 22,5%-át Zala megye kapta a vizsgált időszakban. A forrásallokációs vizsgálatok lehetővé teszik, hogy a megvalósult fejlesztések eredményeit összevethessük az országos és regionális fejlesztési koncepciókban és stratégiákban kitűzött célokkal, ezzel biztosítva a jövőben tervezett projektek megfelelő kivitelezését. Az eredmények szemléltetése és a területi különbségek bemutatása céljából a szerzők tematikus térképeket is készítettek, melyeket a tanulmány eredményei között részletesen ismertetnek.

A teljes tanulmány itt érhető el.