Megállt a tömeges halpusztulás Tihanyban, ennek ellenére a nemzeti park újabb fontos figyelmeztetést adott ki a látogatóknak. Bár a bomló haltetemektől már megtisztították a tihanyi Belső-tó területét, továbbra sem szabad letérni a kijelölt útvonalról – írja a veol.hu.
Halpusztulás a tihanyi Belső-tóban
A Balaton-felvidéki Nmezeti Park ezt írta ki a közösségi oldalára: „Kedves Látogatóink! A tihanyi Belső-tóban halpusztulást tapasztalunk. Kérjük, hogy a tópartot ne közelítsék meg! A halpusztulás a tó természetes állapotából adódó oxigénhiánynak tulajdonítható. A pusztuló halfaj túlnyomó többségében az invazív ezüstkárász. Igazgatóságunk megkezdte a kárelhárítás szervezését.”

A tihanyi Belső-tó (Fotó: Facebook/Balaton-felvidéki Nemzeti Park)
Kutatók a Balaton déli partján létesített kikötők ökológiai kockázatairól: a téli oxigénhiányos állapotokról és halpusztulásról
A Kis-Balaton egyik részén közel 18 tonnányi hal pusztult el
A múlt héten jelentős halpusztulás történt a Kis-Balaton 3,4 százalékát kitevő „Kazetta” elnevezésű tározóban az oxigénhiányossá váló víz miatt. Ez egy elzárt, nem horgászható terület. A horgászok által hozzáférhető tározórészeken nem történt rendkívüli esemény – írja a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. a friss közleményében.
Komoly halpusztulás a Kis-Balatonon (pecaverzum.hu)
Komoly halpusztulás történt a Kis-Balatonon – tájékoztatták a Pecaverzumot helyi horgászok, akiktől fényképeket is kaptak, de videók is megjelentek az interneten. A beszámolók szerint főként harcsák, pontyok, süllők és dévérkeszegek hullottak el. A honlap kereste az illetékeseket, de egyelőre választ nem kaptak.
Rémhírek terjednek a hévízi kifolyóban történt halpusztulásról (zaol.hu)
Néhányan tájékozatlanul, szakmai tudás nélkül terjesztenek rémhíreket a hévízi kifolyóban történt gyér halpusztulás okán – fogalmazott Papp Gábor, a fürdőváros polgármestere.
Örök homály fedi a nagy balatoni angolnapusztulások valódi okát (pecaverzum.hu)
Az első magyarországi angolnamegjelenésről már a 16. században tettek említést. Az angolnagazdálkodás hivatalosan 30 évig, 1961-től 1991-ig tartott. Az 1985-ös és az 1991-es balatoni angolnapusztulások egyértelmű okait a mai napig homály fedi.
Mi történik, ha a Balaton vize 30 fokos? (Infostart.hu)
Halpusztulás Balatonlellén: oxigénhiány végzett négymázsányi küsszel
Idén enyhébb a tavaszi halelhullás a Balatonnál (mti)
A hideg tél és a hosszantartó jég ellenére a szokásosnál jóval kevesebb haltetemet gyűjtöttek be a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. halőrei az idén – számolt be a vezérigazgató az MTI-nek szerdán.