A négyévszakos Balaton kampány egyik jellegzetes rendezvénye lett a badacsonyi FügeFeszt, amit harmadik alkalommal rendeznek meg 2026. október 9-11 között. Olyan hétvégi esemény, ami miatt érdemes a nyári szezon után újra ellátogatni a Balatonhoz. A badacsonyi táj csodálatos háttérként szolgál ahhoz a gasztronómiai kavalkádhoz és közösségi élményhez, amiben része lehet annak, aki visszatér a tóhoz.
Már 30 fokos a Balaton
A legfrissebb méréseket a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tette közzé ma kora délután. Bővebben…
Embereket csipkedő halak is megjelentek a Balatonnál (infostart.hu / turistamagazin.hu)
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet adatai szerint az elmúlt 24 évben 89 új halfaj jelent meg a hazai vizekben, így a jelenleg ismert idegenhonos fajok és hibridek száma már eléri a 130-at. A kutatók megállapították, hogy az újonnan előkerülő fajok többsége melegkedvelő, akváriumi díszhal. Ez a helyzet a Hévízi-csatornánál is – írja az infostart.hu. Bővebben…
Így változik meg a Balaton 2100-ra (sokszinuvidek.24.hu)
Közel száz éve vizsgálják a Balaton élővilágát a tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai, és soha nem volt még akkora tétje a munkájuknak, mint napjainkban. A Magyar Krónika interjújából kiderül, hogy Boros Gergely limnológus szerint a klímaváltozás és az emberi tevékenységek komoly átalakulásokat idéznek elő Közép-Európa legnagyobb tavában, de még nem késő alkalmazkodni – ha időben lépünk – írja a sokszinuvidek.24.hu. Bővebben…
Veszélyben vannak a mocsári teknősök
Veszélyben vannak a mocsári teknősök, kutatások szerint nem csak élőhelyeinek romlása és a közvetlen emberi tevékenység, hanem a ragadozók is jelentősen csökkentik szaporodási sikerét – írj a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet a Facebookon.
Egyre sósabb a Balaton víze
Az édesvizek sótartalmának növekedése (szalinizációja) világjelenség, amely a XXI. század első évtizedeiben került az érdeklődés homlokterébe. Elsődleges kiváltó oka a bányászat, a kőolaj- és gázkitermelés, az utak sózása, a műtrágyahasználat, és a tájhasználat változása. Az urbanizáció, a kommunális és ipari szennyvízkibocsátás, beépített, lefedett terület növekedése a vízgyűjtőterületen szignifikánsan növeli az iontranszportot, többek között az építési anyagok korróziója, az utak sózása és a szennyvízkibocsátás következtében. A növekvő szalinizáció hatásait a klímaváltozás tovább erősít – írta a Balatoni Limnológiai Intézet.
Íme a a Balatoni Limnológiai Intézet története (zaol.hu)
A két háború közötti időszakban, a gazdasági stabilizációt követően több fontos tudományos intézet alakult, köztük a tihanyi Limnológiai Intézet, Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter javaslatára. 1925-től már működött egy biológiai állomás a révfülöpi kikötőben, majd 1926 augusztusában megtörtént a Kutatóintézet alapkőletétele. A Tihanyi Magyar Biológiai Kutató Intézet az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kötelékében jött létre.
Balatoni algahelyzet – már a fonalas cianobaktériumok is megjelentek a tó nyugati területein
A Balaton nyíltvizében a víz hőmérséklete június végére meghaladta a 25°C-ot. A tó keleti felén a tóvíz jellemzően szegényebb algákban, a nyugati végen rendre magasabb fitoplankton biomassza értékeket figyelhetünk meg – áll a Balatoni Limnológiai Intézet Facebook oldalára feltöltött bejegyzésben.
A klímaváltozás hatásait vizsgálták a Pannon Egyetem és a Balatoni Limnológiai Intézet kutatói
A Pannon Egyetem és a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) kutatói különböző klímaváltozási forgatókönyvek szerint kísérletben vizsgálták a fitobentosz algarendszer szerkezetét és működését a kutatóintézet tihanyi szabadtéri mezokozmosz-rendszerében. A klímaváltozás élőlényközösségre gyakorolt hatását faj- és tulajdonságalapú megközelítéssel vizsgálták. A neves Environmental Research szaklapban megjelent tanulmány rámutat arra, hogy már a közepes mértékű hőmérséklet-emelkedés is nagy kockázatot jelent a biológiai sokféleségre.