Vörös Lajost, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének (ÖK BLI) kutató professor emeritusát kérte meg a 24.hu, segítsen megérteni, mi és miért történik a Balatonnal, és milyen következményei lehetnek, ha algásodik.
Késő nyárra jellemző a Balaton algamennyisége (veol.hu)
Már most a késő nyárra jellemző módon elszaporodtak az algák a Balaton nyugati medencéjében. A nyílt vízen ugyan nincs jelentős algatömeg, azonban a kisebb, védett öblökben, nádasszegélyekben, csónakkikötőkben már mérhető a mennyisége.
Alga-ügy: kedden végigszemlézik a Balatont
Ma újabb bejelentés érkezett Balatonfenyvesről a partközeli vízben észlelt algavirágzásról az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Balatoni Limnológiai Intézetébe, amelynek hajója július 21-én, kedden végigmegy a tavon, és mintát vesz a jelzett algavirágzás területéről is – közölte Draskoczy Eszter, az ÖK PR vezetője a hirbalaton.hu-val. Kedd estére már lesznek előzetes eredmények.
A kutatók kérik, aki algavirágzást tapasztal a tó bármely részén, jelezze a draskoczy.eszter@okologia.mta.hu email címen.
Algásodás vagy hínárosodás – természetes jelenségek a Balatonban (balatontelevizio.hu)
Nehezményezték az algásodást, amely például Balatonalmádinál volt megfigyelhető, de a hínáros területek a hajósok türelmét tették próbára sokszor. A Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársa, Tóth Viktor szerint egy természetes tó esetében mindkét probléma természetes és nem egyedülálló.
Az Atlanti-óceán kutatásnak fontos résztvevője lett a tihanyi intézet (mti/hirbalaton.hu)
Kelet-Európából egyedüliként a Balatoni Limnológiai Intézet vesz rész az Atlanti-óceánt kutató, 11 millió euró költségvetésű nemzetközi kutatóprojektben az EU Horizon 2020 programjának támogatásával – tájékoztatta Jordán Ferenc, az intézet vezetője az MTI-t pénteken. A hirbalaton.hu-nak arról is beszámolt, hogy a Balaton-kutatásra beadott pályázataikra még nem érkezett forrás.
Egy rendhagyó családtörténet balatoni fotográfiák tükrében (likebalaton.hu)
Méhes Károly író nagyapja, dr. Méhes Gyula a Limnológiai Intézet igazgatójaként az 1930-as években családjával Tihanyban élt. Hangulatos tavi fotók maradtak fent a családi albumban, de mindemellett a Méhes-család története is igen érdekfeszítő. Róluk, sorsukról és a Balaton-szeretetről beszélgetett a család leszármazottjával, Méhes Károllyal Kovács Emőke, amit a likebalaton.hu közölt.
Bővebben…
Kutatóintézet: nincs kockázatuk a Balatonban kimutatott gyógyszerhatóanyag-maradványoknak (mti)
Hatvankilenc gyógyszermaradványt mutattak ki vizsgálatok a Balatonban, de mivel csekély mennyiségben vannak jelen a vízben, nem jelentenek egészségügyi kockázatot – közölte Maáz Gábor, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa csütörtökön az MTI-vel.
Egyre kevesebb az angolna a Balatonban (Magyar Nemzet)
A Balatonban élő halfajok negyede idegenhonos, legtöbbjét betelepítették, de néhány példány horgászok közvetítésével, fel nem használt csalihalként juthatott a tóba, míg a folyami géb egy hajó aljára tapadva érkezhetett. A magyar tenger halállományáról Takács Péter halbiológus adott képet a Magyar Nemzetnek.
Gyógyszermaradványok a Balatonban (greenfo.hu)
Milyen gyógyszerhatóanyag-maradványok fordulnak elő a Balatonban és vízgyűjtő területein, valamint mik a szennyezés forrásai, és milyen terhelést jelentenek a vízi környezetükre? Dr. Maász Gábor, a Balatoni Limnológiai Intézet közelmúltban pályadíjat nyerő tudományos munkatársa számolt be legutóbbi kutatása eredményeiről a greenfo.hu-nak. A fő szennyezések a szennyvíztisztító telepekhez köthetők, azonban a turizmus általi hatás is megfigyelhető.
Vizsgálták az almádi algásodást: sürgető lenne a Balaton kutatása
„Nem rendelkezünk kellő kutatási eredménnyel ahhoz, hogy megállapítsuk, mit jelzett a május 18-án Balatonalmádinál a vízfelszínen megjelent több hektárnyi kiterjedésű algaszőnyeg. Sürgető lenne az oknyomozó, komplex Balaton-kutatás újraindítása” – mondta Dr. Vörös Lajos professzor a hirbalaton.hu-nak. Az kijelenthető, hogy mederlakó kékalga okozta a jelenséget, és a strandüzemeltetések során figyelembe kell venni, hogy a homokozással sekélyebbé tett partokon előbb előfordulhat hasonló jelenség, mint a gyorsan mélyülő partszakaszokon – tette hozzá.