A két háború közötti időszakban, a gazdasági stabilizációt követően több fontos tudományos intézet alakult, köztük a tihanyi Limnológiai Intézet, Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter javaslatára. 1925-től már működött egy biológiai állomás a révfülöpi kikötőben, majd 1926 augusztusában megtörtént a Kutatóintézet alapkőletétele. A Tihanyi Magyar Biológiai Kutató Intézet az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kötelékében jött létre.
Balatoni algahelyzet – már a fonalas cianobaktériumok is megjelentek a tó nyugati területein
A Balaton nyíltvizében a víz hőmérséklete június végére meghaladta a 25°C-ot. A tó keleti felén a tóvíz jellemzően szegényebb algákban, a nyugati végen rendre magasabb fitoplankton biomassza értékeket figyelhetünk meg – áll a Balatoni Limnológiai Intézet Facebook oldalára feltöltött bejegyzésben.
A klímaváltozás hatásait vizsgálták a Pannon Egyetem és a Balatoni Limnológiai Intézet kutatói
A Pannon Egyetem és a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) kutatói különböző klímaváltozási forgatókönyvek szerint kísérletben vizsgálták a fitobentosz algarendszer szerkezetét és működését a kutatóintézet tihanyi szabadtéri mezokozmosz-rendszerében. A klímaváltozás élőlényközösségre gyakorolt hatását faj- és tulajdonságalapú megközelítéssel vizsgálták. A neves Environmental Research szaklapban megjelent tanulmány rámutat arra, hogy már a közepes mértékű hőmérséklet-emelkedés is nagy kockázatot jelent a biológiai sokféleségre.
Pénteken nyílt nap a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben Tihanyban
Nem zár be a tihanyi limnológiai kutatóintézet (Tihanyi Visszhang)
A tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) igazgatósága már ez év augusztusában átfogó intézkedéscsomagot dolgozott ki, hogy csökkentse az energiaárváltozások negatív költségvetési hatásait, megtarthassa az intézet utóbbi másfél évben dinamikusan fejlődő tudományos kutatói kapacitását és a dolgozói létszámot. Az intézkedések célja az energiafelhasználás csökkentése, és egyidejűleg a munkavégzés alapfeltételeinek biztosítása a téli időszakban is. A sajtóban néhány hete pontatlan értesülések jelentek meg az intézet működésével kapcsolatban, a kutatóintézet vezetősége cáfolja azokat – írja a Tihanyi Visszhang.
Segítséget kér a balatoni kutatóintézet a gátak feltérképezéséhez (zaol.hu)
A legrosszabb forgatókönyv szerint évtizedeken belül kiszáradhat a Balaton? (24.hu)
Egyre gyakrabban látnak napvilágot szakmai vélemények a Balaton ökoszisztémájáról, köztük a tó lehetséges kiszáradásáról is. Mindez a legrosszabb forgatókönyv szerint akár 2050-re bekövetkezhet, és már 2035-re fürdésre alkalmatlanná válhat a tó vize – írja a 24.hu, szemlézve a sonline.hu interjúját Tóth Viktorral, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársával.
A biodiverzitás kerül fókuszba a balatoni szemléletformáló mai konferencián
A Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete szemléletformáló rendezvénysorozatot indított, hogy felhívja a figyelmet mindannyiunk személyes érintettségére a klímaváltozásban, a természeti erőforrások csökkenésében és az ökoszisztémák sérülékenységében. A sorozat következő rendezvényét 2021. november 10-én, szerdán tartják 14-16 óra között „Ökoszisztéma szolgáltatások, biodiverzitás” címmel, amelyhez online lehet csatlakozni az alábbi linken.
Október 6-8.: ismét lesznek hidrobiológus napok Tihanyban
2021. október 6-8 között rendezik meg Magyarország limnológusainak és hidrobiológusainak legnagyobb seregszemléjét, melynek központi témája: „Gyakorlati kérdések és tudományos válaszok a hidrobiológiában”. A rendezvény a magyar hidrobiológus/limnológus élet egyik legrégebbi, 1957 óta létező fóruma, amelyet hagyományosan Tihanyban, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben tartanak.
Élet-halál harcot vívnak a kagylók a Balatonban (likebalaton.hu)
Különleges fotó keltett feltűnést a közösségi oldalakon. Figyelmesen megvizsgálva kiderül, hogy olyan kagylók szerepelnek rajta, amelyek közt nagy küzdelem folyik a fennmaradásért. A képet készítő természetfotós, Kisbán Kázmér augusztus 19-én Balatonmáriafürdőn szembesült a rengeteg kagylóval. Balogh Csilla tóbiológus, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa szerint idegenhonos fajok, a kvagga és vándorkagyló telepedett meg a stégen. Ez látható a képen.
(Fotó: Kisbán Kázmér)