„A környezethez való jog nem alapjog” – elutasították a helyiek panaszát a Club Aliga miatt (magyarnarancs.hu)

A balatonvilágosi Club Aligában már parcelláznak, tervezik elzárni a partszakaszt a partjaitól már zömében megfosztott település elől. A helyiek tovább próbálnak küzdeni a partszakaszért. A Magyar Falu programban meghirdetett új lehetőségben a remény: az önkormányzat jelezte igényét Mager Andrea miniszternek a Club Aliga hét hektáros területének ingyenes tulajdonba vételére – írja a magyarnarancs.hu.

Az Alkotmánybíróság elutasította a panaszt, amiben a Club Aliga kiemelt beruházás státuszának (ez lehetővé teszi, hogy a fejlesztési, változtatási tervek figyelmen kívül hagyják a Balaton-törvényt – a szerk.) eltörlését kérték – hangzott el az Aligai Fürdőegyesület hétvégi közgyűlésén.

Bővebben…

Alkotmánybírósághoz fordult Balatonvilágos önkormányzata egy engedélyezett parti építkezés miatt (MTI)

Az Alkotmánybírósághoz fordult, valamint keresetet nyújtott be a Pécsi Törvényszékhez Balatonvilágos önkormányzata egy volt úttörőtábor helyére tervezett 92 lakásos, hétszintes vízparti társasház építési engedélyének visszavonásáért, azonnali jogvédelmet is kérve – közölte a polgármester hétfőn az MTI-vel.

Bővebben…

Alkotmánybírósághoz fordultak a helyi lakosok Club Aliga miatt (magyarnarancs.hu)

Kettészakadt a balatonvilágosi képviselő-testület a Club Aligán tervezett fejlesztés kapcsán. A hét tagból néggyel tárgyalnak a hajdani pártüdülő új tulajdonosának képviselői. Ezzel egy időben a Club Aliga elzárása ellen három évtizede harcoló üdülőtulajdonosi egyesületet kizárták az egyeztetésekből. A helyiek a napokban az Alkotmánybírósághoz benyújtott alkotmányossági panasszal szeretnék elérni, hogy mégse legyen kiemelt állami beruházás a Club Aliga-projekt, de megkeresték az alapvető jogok biztosát is – a magyarnarancs.hu tudomása szerint.
Bővebben…

Alaptörvény-ellenes az erdőtörvény 2017-es módosítása (alkotmanybirosag.hu)

Balatoni, illetve Natura 2000-es besorolású területeket is érint az Alkotmánybíróság mai napon közzétett határozata, amelyben megállapította, hogy alaptörvény-ellenes az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 2017. évi módosításának számos eleme, ezért megsemmisítette azokat.

A módosítások az erdőgazdálkodók érdekeit szolgálták, és a környezetvédelmi szempontok háttérbe szorultak – állapította meg az alapvető jogok biztosa a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettessel egyetértve, emiatt fordultak az Alkotmánybírósághoz. Bővebben…