Szinte eltűntek a külföldi vevők és befektetők az ingatlanpiacról (magyarnemzet.hu)

Németek, kínaiak, vietnamiak és szomszédos országbeliek, főként románok, szlovákok, osztrákok vásárolták tavaly a legtöbb lakást Magyarországon külföldi állampolgárként. Bár a nem magyarok által vásárolt lakásmennyiség és nemzetiségi megoszlás évekig hasonló képet mutatott, a vírus 2020-ban e téren is teljesen új helyzetet teremtett: az itt élő külföldieken kívül lényegében eltűntek a más országbeliek a hazai lakáspiacról – írja a magyarnemzet.hu. A balatoni ingatlanok iránt főleg osztrákok és németek érdeklődnek, ők az exkluzív, panorámás házakat keresik.

 

Mintegy hétezer lakást vásároltak meg külföldiek 2019-ben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint. Mivel tavaly összesen 157 ezer adásvétel bonyolódott, ez az összes vásárlás 4,5 százalékát teszi ki. Az arány nagyjából megfelel a korábbi évek gyakorlatának, hiszen jó ideje öt-hat százalék körüli mennyiséget jelentenek a külföldiek általi lakásvásárlások. Fontos azonban megjegyezni, hogy a külföldi vásárló sok esetben egyébként is hazánkban élő külföldi állampolgárt takar, aki ráadásul egyben eladóként is megjelenhet az ingatlanpiacon.

A KSH adatai szerint tavaly a legtöbb, 1212 esetben német állampolgár vett ingatlant Magyarországon, őket a kínaiak követik 1043 lakásszerzéssel. Nagyon más azonban az érdeklődési kör: míg tízből kilenc kínai Budapesten vásárolt, addig a németek fordítva, tízből kilencen vidéken vettek ingatlant.

A statisztikai hivatal elemzése szerint az idősebb, átlagosan 56-58 éves német, holland és svájci vevők túlnyomórészt amúgy is vidéken vásárolnak. Érdekesség, hogy a ­vietnamiak és a kínaiak kimondottan nagy értékű ingatlanokat vettek – ez nem luxusingatlant jelent feltétlenül, hanem azt, hogy szinte csak a drágább fővárosban vannak jelen. Előbbiek a megvett lakásokért átlagosan több mint hatvanmillió forintot, utóbbiak mintegy 49 milliót fizettek. Az osztrákok nagyrészt a nyugati országhatár közelében vásároltak, átlagosan 24 millió forintért. A romániai vevők 13 milliót költöttek, ők ugyanis a keleti országrész alacsonyabb árszínvonalú települé­sein jelentek meg nagyobb számban. Érdekes, hogy még náluk is kevesebbet, jellemzően 11,5 millió forintot költöttek a hollandok, ugyanis ők javarészt a Dél-Dunántúl olcsó kistelepülésein szereztek ingatlant.

– Jelenleg elsősorban az itt élő külföldi állampolgárok aktívak eladóként, vevőként és bérbeadóként egyaránt, a külföldről érkező vevők száma érthető okokból elmaradt a korábbitól. A kínai, vietnami ügyfelek közül rá­adásul a legtöbben életvitelszerűen itt élnek, így ők idén is aktívak – osztotta meg az idei ingatlanközvetítői tapasztalatokat a lappal Benedikt Károly. A Duna House (DH) elemzési vezetője szerint a balatoni nyaralóknál még most nyáron is lehetett találkozni osztrák és német érdeklődéssel: ők jellemzően a drágább, exkluzívabb panorámás házakat keresték, jellemzően hosszabb távú itt-tartózkodáshoz, egyfajta második otthonként. A fővárosban tényleges befektetésnek vásárolt kiadható lakásokat az ügyfelek jellemzően a belvárosban kerestek, míg saját maguk és családjuk számára inkább nagyobb családi házat a budai oldalon vagy Pest külső kerületeiben.

A cikk folytatása itt elolvasható.