Szigliget fél kilométeres partszakasszal rendelkező, Kemencés-partnak nevezett területe, a hajdani nádüzemé, négy éve gazdát cserélt. Az új tulajdonos nem lakóparkot és szállodát szeretne oda, hanem horgászparadicsomot csónakkikötővel. A napokban fórumot tartott, hogy meggyőzze a minden újabb vízparti beruházástól hidegrázást kapó, tiltakozó balatoniakat és nyaralótulajdonosokat arról, hogy az immár engedélyekkel rendelkező tervek nem ördögtől valók.

Szigliget madártávlatból 2020-ban (Fotó: HírBalaton archívum/szigligeti önkormányzat)
Kovács Zoltán tulajdonos és beruházó a HírBalatonnak elmondta, a tiltakozó bejelentések miatt negyedik éve küzd azért, hogy megvalósítsa a balatoni álmát. A Szigligeti Táj- és Településvédő Kör elnöke kezdettől fogva tiltakozott a tervezett beruházások ellen a hatóságoknál, amit azok nem találtak megalapozottnak. Így tavaly év végén másodfokon, vagyis jogerősen is megkapta az engedélyeket. Ezek után a helyi civil kör elnöke petíciót indított, és aláírásgyűjtésbe kezdett az engedélyezett fejlesztések megakadályozásáért.
Az általunk is közzétett petícióra reagálva Kovács Zoltán azt nyilatkozta a HírBalatonnak, hogy álláspontja szerint abban „sok hamis állítással tüzelték fel az embereket”. Ezért döntött úgy, hogy lakossági fórumot tart a terveket készítő szakemberekkel, ahol bárki bármit megkérdezhet.
Azt hittem tárt karokkal fognak fogadni Szigligeten, amiért nem szállodát vagy más gigaberuházást szeretnék a vízpartra építeni, hanem egy horgászparadicsomot csónakkikötővel, de nem így történt – mesélt a kezdetekről.
Mint kifejtette, már a terület megvásárlása előtt együttműködésre törekedett az önkormányzattal, aminek részeként szabad átjárást biztosít a saját területén keresztül a helyi horgászoknak a Tapolca-patak torkolatánál lévő önkormányzati csónakkikötőhöz. Cserébe az önkormányzat együttműködési támogatását kérte a tervei megvalósításához. Ezek a helyi építési szabályok és a vonatkozó Balatont- illetve természetet védő törvények betartásával készültek – hangsúlyozta. Megjegyezte, ennek is köszönhető, hogy első, majd másodfokon is megkapta az engedélyeket annak ellenére, hogy a tiltakozások és bejelentések miatt tucatnyi vizsgálaton esett át.
A tiltakozások okairól
Támadták egyebek közt a szigligeti kemencés-parti terület új tulajdonosát idegenhonos amerikai kőrisfák kivágása miatt. Kovács Zoltán hangsúlyozta, ezek jogosult erdészeti szakszemélyzet irányításával és ellenjegyzésével kerültek kijelölésre, amit a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal természetvédelmi osztályának szakemberei hagytak jóvá, helyszíni szemle uán. Azért, mert azon túl, hogy invazív növénynek számítanak, az állapotuk miatt veszélyessé váltak. Okoztak már károkat fakidőlések – mondta. Amúgy a kivágott fákat pótolni kívánják – tette hozzá.
Természetkárosítást kiabáltak, pedig itt nem természetkárosítás történt az elmúlt években, hanem rendrakás – fogalmazott a beruházó.
Sérelmezte azt is, hogy a petíció Natura 2000-es területet emleget, holott a Kemencés-part – miként a Balaton környékének javarésze – természetvédelmi és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó, de nem Natura 2000-es terület.
Az egyéb ellenvetésekre is reagálva kifejtette, hogy valóban nagyobb kikötőt szeretne, mint ami korábban a területen volt, de erre lehetőséget biztosít az, hogy valójában ezzel az eredeti tómedret és annak partvonalát állítja vissza, hiszen itt illegális feltöltés történt korábban.
Az állításokkal szemben semmiféle védett növényzetet nem veszélyeztet az, hogy két ütemben egy 106 férőhelyes csónakkikötőt szeretnék megvalósítani. Csónakkikötőhiány van a Balatonon, ami miatt a kikötött csónakok illegális nyiladékai károsítják a nádast – érvelt.
Beszélt arról is, hogy a tiltakozók szerint ő valójában vitorláskikötőt akar létesíteni. „A vitorláshajók be se tudnak jönni a tervezett kikötőbe a Tapolca-patak nádassal övezett torkolatán át, legfeljebb a legkisebb, csónak nagyságúak” – reagált a felvetésre.
Szenvedélyes horgász a beruházó
„Horgászcsali gyártó vagyok Nyíregyházán, a SBS Baits in Europe Kft. tulajdonosa, versenyhorgászom” – árulta el magáról Kovács Zoltán.
Négy évembe tellett, hogy ilyen ellenszélben megszerezzek minden engedélyt. A volt nádüzem teljesen lerobbant, bontásra érett épületei helyébe 8 apartmant szeretnék építeni, hogy szálláshelyet is biztosítsak a horgászvendégeknek és családtagjaiknak. Négy jelenleg is meglévő stégen lehetne horgászni. A horgászállásokhoz nyolc áramkiállást is kiépítettem a korábbi légkábeleket föld alattiakra kicserélve, amibe szintén kivetnivalót talált a petíciót indító helyi táj- és településvédő kör elnöke – idézte fel.
A lakossági fórum fordulatot hozott
Január 16-án, a helyi önkormányzat helyiségében, a vállalkozó által szervezett és megtartott lakossági fórumra sokan elmentek. A tájékoztató maratonira sikerült. Az első három és fél óráról – ahol minden kérdésre választ adott a beruházó és az erdészeti szakszemélyzet – videófelvétel is készült, ami ITT érhető el. Ezt követően további egy órán át tartott egy kötetlen beszélgetés. A fórumon telefonos elérhetőséget biztosítottak a kikötőtervezőhöz és a hatástanulmány készítőhöz is.
A helyi Facebook-csoport kommentjeiből az derül ki, hogy a kapott információk után több korábbi tiltakozó véleménye megváltozott.
Volt aki megköszönte a teljes körű tájékoztatást, és olyan is, aki visszavonta az aláírását a petícióról és bocsánatot kért az eddigi tiltakozásért – mesélte Kovács Zoltán.
A tervekről
A fejlesztési tervekről szólva Kovács Zoltán elmondta, bojlis horgászoknak szeretne horgászparadicsomot létesíteni ezen a területen, amit az érkezése előtt illegális zöldhulladék lerakóként használtak a környékbeliek. Ennek megakadályozásáért kerítette be a területet úgy, hogy továbbra is szabad átjárást biztosított a helyi horgászoknak.
A terület bekerítéséért is támadtak a helyi településvédők, azt sérelmezve, hogy a vadak nem jutnak le a tóra inni emiatt. Nem álságos ez, amikor egy vaddisznócsapdát pont a volt nádüzem mögé helyeztek el a helyi lakosság védelméért, mert annyi gondot okoz a gyarapodó vaddisznóállomány?
– tette fel a kérdést a beruházó.
Úgy fogalmazott, neki a szigligeti horgászparadicsom megvalósítása egy álom, egy szerelem. A Balatoni Halgazdálkodási Zrt.-vel együttműködve kívánja megvalósítani.
Nem vagyok az az ember, aki könnyen feladja. Nem szeretném, ha továbbra is rajtam vernék el a port olyan balatoni beruházások miatt, amik tényleg természetkárosítók, vagy nem tájba illők. Arról sem én tehetek, hogy az önkormányzatnak, vagy a nemzeti parknak nem volt esélye élni az elővásárlási jogával, további fenntartási, fejlesztési kötelezettségeket vállalva
– jegyezte meg.
A beruházás megvalósítását lehetővé tevő, az Energiaügyi Minisztérium illetékes főosztálya által múlt hónapban meghozott másodfokú, jogerős határozat négy apróbb módosítást ír elő az egyébként szintén engedélyező elsőfokú szakhatóság, a veszprémi kormányhivatal környezetvédelmi főosztályának határozatához képest. Ezek teljesítése nem jelent érdemi változtatást az eredeti tervekhez képest – mondta Kovács Zoltán.
A polgármester válaszol
A HírBalaton megkeresésére Balassa Dániel, Szigliget polgármestere – aki magánemberként vett részt a lakossági fórumon- annyit mondott, komoly hiány van a Balatonon csónakkikötőkből, a meglévő szigligetinek is kevés a kapacitása. „Nincs indokom arra, hogy ellenezzem ezt a fejlesztést, a beruházó is együttműködőnek bizonyult eddig” – tette hozzá. Hangsúlyozta, kiemelt figyelemmel fogja kísérni az önkormányzat a beruházást, hiszen egy ilyen érzékeny területen a környezetvédelmi és építési előírásokat szigorúan be kell tartani.