Szeptemberben bemutatkozik a TÁJTÉKA projekt első kiadványa (helloveb.hu)

A TÁJTÉKA projekt, azaz a Balaton-felvidék intelligens tájhasználati eszköztára a Kortárs Építészeti Központ szervezésében valósul meg. A KÉK neve többek között a Budapest100 vagy az ArchiKids Városálmodók projektek kapcsán lehet ismerős, és főképp építészettel, urbanisztikával, városi közösségekkel kapcsolatos kiállítások, konferenciák, fesztiválok, képzések és workshopok szervezésével foglalkozik.

„A TÁJTÉKA a Balaton-felvidéki kultúrtájjal foglalkozik regionális szinten, és a fő célunk, hogy megkeressük, összegyűjtsük és megmutassuk azokat a régi és új értékeket, gyakorlatokat, életmódmintázatokat, amelyek az itt élők és a tájat megismerni vágyók valódi értékeire épülnek. Intelligens tájhasználat alatt lényegében ezeket a gazdálkodási formákat, a fenntartható életmódokat, a kísérletező szellemet, illetve a hagyományok adaptív változásait értjük, amelyek ezt a tájat formálják.”

– fogalmazott a helloveb.hu-nak Bozsik Barbara projektvezető.

Hozzátette: a Kortárs Építészeti Központtól, azaz a KÉK-től nem állnak távol a regionális szintű együttműködések: a DANUrB projekt fókuszában a Duna menti kistérségek közösségeinek összefogása áll, és a TÁJTÉKA projekt is hasonló célok mentén valósul meg a Balaton-felvidéken a VEB2023 EKF támogatásával. A KÉK és az ADI Stúdió kutatói 2021 őszétől fél éven át kutatták a közösségek szerepét a 71-es és 77-es út közötti területen a Balaton mellett. Személyes interjúk segítségével, négy kutatási minta mentén haladtak: fenntartható minták és gazdaságok, azaz a tájhasználat fenntartható módszerei; mozgásban lévő hagyományok, amelynek során azt figyelték meg, hogy bizonyos tradíciók hogyan változnak; kísérletező közeg, aminek fókuszában azok a Balaton-felvidékre érkező közösségek állnak, akik sokszor a saját ízlésükre formálták a tájat, így nagyon fontos szereplői a folyamatnak, és a korokon átívelő közösségek, melyek időről időre felbukkannak vagy éppen eltűnnek a vizsgált területen.

A kutatás során azt vizsgálták, hogy milyen jó gyakorlatok találhatók a régióban: rengeteg olyan szereplővel beszéltek, akik aktívan részt vesznek a tájhasználatban, például döntéshozókkal, vállalkozókkal, főépítészekkel, gazdálkodókkal és aktív kulturális szervezetekkel.

A kutatási folyamat kézzelfogható eredménye a TÁJTÉKA eszköztár lesz, amelynek első kötete, A Balaton-felvidék jövőképe szeptember 16-án kerül bemutatásra Lovason, a Márffy Házban. Ezzel fontos mérföldkőhöz érkezett a projekt, hiszen ez az első kiadvány, ami a kutatás eredményeképpen született, és amelyben öt téma szerint haladtak: tájhasználat, épített környezet, életmód, látogatók és vállalkozószellem – tette hozzá.

A jövő év folyamán pedig két másik kiadvánnyal készülnek, az Üdvözlünk a Balaton-felvidéken welcome packkel, ami tulajdonképpen egy gyakorlati tanácsokra épülő használati útmutató lesz a kultúrtájjal kapcsolatban az itt lakók, ideköltözők és látogatók számára, és A Balaton-felvidéki kultúrtáj jó gyakorlatai toolkittel, ami arra a fő kérdésre ad majd választ, hogy miként tudjuk tájtudatossá tenni az itteni közösséget.