Száz éve született a Zala gyöngye, a Bianca, az Aletta és a Neró füredi nemesítője (veol.hu)

Száz éve született Csizmazia Darab József, az elmúlt évtizedek egyik legtermékenyebb szőlőnemesítője.

Nevéhez sok sikeres, elsősorban rezisztens szőlőfajta nemesítése kapcsolódik, például a Zala gyöngyét, a Biancát, az Alettát és a Nerót is neki köszönhetjük. Ezeket a fajtákat ma is jelentős területen termesztik.

A nagy elődről a szőlő–bor ágazat intézményei és szervezetei számos rendezvénnyel emlékeztek meg. A programok szervezését a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete és a Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége végezte, hozzájuk csatlakozott a balatonfüredi rendezvényen a Balatonvin Borlovagrend, a kecskeméti borversenyen a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa, a budapesti központi rendezvényen a Földművelésügyi Minisztérium Agrárgazdaságért felelős államtitkársága. A rendezvénysorozat védnöke Font Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke volt.

– A balatonfüredi emlékkonferencián áprilisban a Koczor Pincészetben előadóink felidézték Csizmazia Darab József, a város díszpolgára életének Balatonfüredhez kötődő időszakait, beszéltek a nemesített fajtákról, azok állami elismeréséről. Bemutatták azt a Csizmazia Darab József kezdeményezésére és aktív közreműködésével megvalósult, világviszonylatban is páratlan munkát, aminek eredményeként Magyarország összes borvidéke egy-egy jellemző szőlőfajtával megjelent bélyegen is. Jóska bácsi filatelista munkásságából egy kiállítást is bemutattak. Az emlékülés résztvevői megkoszorúzták a református temetőben felállított „Nagy elődeink” emlékoszlopát, amelyen Csizmazia Darab József neve is szerepel – mondta el lapunknak Májer János, a NAIK Badacsonyi Szőlészeti és Borászati kutatóintézetének igazgatója.

Az emlékév következő eseménye a Csizmazia Darab József Nemzetközi Emlék Borverseny volt, amit Kecskeméten, a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutató Állomásán, Katonatelepen rendeztek. A versenyre a nemesítő által vagy szőlőfajtáiból további nemesítéssel előállított szőlőfajták boraival önállóan, vagy azok házasításával készült borokkal lehetett nevezni. A borversenyre határon túlról is érkeztek borok, többek között Ausztriából, Svájcból, Szlovákiából és Szerbiából. A megmérettetésre 89 minta érkezett 13 fajtából és azok cuvée boraiból. A beérkezett borok között a Bianca, a Turán és a Néro fajtákból volt a legtöbb. A rendezvénysorozat központi rendezvénye a Földművelésügyi Minisztérium Darányi-termében megtartott tudományos konferencia volt, melyet május 16-án tartottak.

– Ezen a konferencián elhangzott általános tájékoztatás a szőlő–bor ágazat helyzetéről és a magyar rezisztencianemesítés helyzetéről. Színes előadást hallhattunk Csizmazia Darab József életéről és munkásságáról, de újvidéki előadónk személyes emlékeit is megosztotta a hallgatósággal. Szó volt a rezisztencia-nemesítés napjaink szőlőtermesztésében betöltött megkerülhetetlen szerepéről, a rezisztens szőlőfajták borászati felhasználási lehetőségeiről is – tette hozzá Májer János.

A konferencián mutatták be Hajdu Edit Csizmazia Darab Józsefről szóló emlékkönyvvét. Itt értékelték a borverseny eredményét, és átadták a különdíjakat is. A verseny aranyérmes boraiból a konferencia végén kóstolási lehetőséget is biztosítottak a szervezők.