Szakrális helyek a Balaton vidékén (likebalaton.hu)

„Kiapadhatatlan mennybéli kút,
hol a vándor nem földi szomjat olt,
s a mennyet látja, ha fölé hajolt.”

A tavi kápolnák

A balatonboglári temetődombról két kápolna – a Vörös és a Kék – tekint le. Az 1856-ban épült Kék és 1896-ban épült Vörös neogót kápolnákat egyházi célokra használták, majd miután gazdátlanul maradtak, 1968-ban Galántai György festőművész bérelte ki. Eredetileg 15 évre szólt volna a bérleti szerződés, de az 1970-es évektől underground kiállítóhellyé és egyben alternatív művészeti, kulturális központtá váló kápolnák a hatalom kereszttüzébe kerültek. A rendezvényeket 1974-ben betiltották. Napjainkban szépen felújítva, a nyári időszakban képzőművészeti tárlatokkal várják a vendégeket.

Nem messze a két színes kápolnától, a lellei Kishegyen lelhetjük meg a műemléki védettség alatt álló, parasztbarokk stílusú Szent Donátról elnevezett kápolnát. A kishegyi kápolnát, ahonnan az egyik legszebb kilátás nyílik a tóra, 1950-ben felújították, de sajnos 1984-ben kirabolták, így Szent Donát és Szent Kajetán barokk stílusú műemlékszobrának is nyomaveszett. A 2014-es felújítást követően méltán kapta meg a Somogyország kincse címet.

A szántódpusztai Szent Kristóf kápolna szintén különleges helye a Balaton déli vidékének. Itt ugyanis autós búcsúkat tartanak minden évben, július 25-e környékén, a zarándokok, utazók, autósok védőszentjének ünnepén. A kápolna oltárképe őrzi Szent Kristóf legendáját.

(Fotók: likebalaton.hu)

A Vonyarcvashegy és Balatongyörök közti dombról tekint le a tó egyetlen, festői környezetben található halászkápolnája, a Szent Mihály kápolna. Már az építése kapcsán is legendák születtek. Egyes források szerint a vihartól vagy a jégveréstől megmenekült halászok állíttatták az 1740-es években, de nagy valószínűséggel a kis templom ekkor már létezett. A XVIII. század végén a keszthelyi ferencesektől kivált kolduló barátok, remeték éltek itt, lakásaiknak sajnos már a nyoma sincs meg. Az igen rossz állapotba jutott kápolna megmentésére az 1960-as években társadalmi akció indult, ekkor leltek rá egy XVII. századi freskó maradványára. Ma már rendezett állapotban fogad bennünket – Németh János keramikusművész Halászlegenda című domborműve őrzi a vonyarciak és a balatoni halászok körében ma is népszerű 40 halász történetének emlékét.

Eötvös Károly azt írta egyszer a Szent György-hegyről, hogy nem is hegy, hanem egyenesen szobormű. Ezen a kiváló bortermelő vidéken és a hegyoldalakon sok-sok kis, úgynevezett szőlőhegyi kápolnával találkozhatunk. Az egyik ilyen a kisapáti Szent Kereszt kápolna, amelyet a pannonhalmi apátság építtetett 1244 táján. A XVII. századtól az állapota fokozatosan romlott, majd az 1960-as évektől kezdődő rekonstrukciók során előkerült későközépkori oltára és a középkori freskónyomok.

Szintén a hegyen, a délnyugati lejtőn látható a XVIII. században épült Lengyel kápolna, melynek faragott barokk oltára, szószéke, kórusmellvédje egyháztörténeti kuriózum is egyben.

Nem sokkal távolabb, Szigligeten áll a Szentháromság kápolna. A XIX. század közepére épült fel, a II. világháború során bombatámadás érte. Ma már rendezett állapotban, előtte egy impozáns kőkereszttel hirdeti Isten dicsőségét.

Ugyanilyen elnevezéssel Becehegyen is találhatunk egy kis kápolnát. A Bece-hegyi szőlők és présházak, pincék öleléséből élvezetes a Szigligeti-öböl panorámája.

Badacsony és környéke is szép sorozattal büszkélkedhet. A Szent Anna kápolnát a Füreden bált rendező Szentgyörgyi Horváth Zsigmond építette, majd az Ányos család kezelte, végül a XX. század végén bázeli magyarok és helyiek összefogásából újulhatott meg.

A Szent Donát bazaltkápolnát egy fővárosi selyemkereskedő, Laczkovics Antal építette, altemplomában Pauler Ákos neves filozófus sírhelye is helyet kapott.

A badacsonyörsi Páduai Szent Antal nevét viselő kápolna belsejét Udvardi Erzsébet festőművész képei díszítik.

(Fotók: likebalaton.hu)

Badacsonyban található Szent István kápolna, amelyet 2014-ben emeltek. A bazaltból készült, modern vonalvezetésű templom emléket állít az egykoron itt élő pálosoknak, s egyben a hit megélésére buzdítja a jelen emberét.

Kőkeresztek, kálváriák

A tó környékén számos érdekes szakrális kuriózummal találkozhatunk: haranglábakkal, magánkápolnákkal, feszületekkel, Szent Orbán szobraival, kálváriajelenetekkel.

Az egyik legismertebb kőkereszt a Badacsony tetején áll, 1857 szeptemberében szentelte fel Ranolder János veszprémi püspök. A korabeli források szerint 40 bivaly vontatta fel a sziklás, meredek úton.

A legszebben pedig maga Eötvös Károly emlékezett meg róla: „Ott van a Kereszt a fennsík déli peremén Fonyód egyenes átellenében. Hatalmas négyszögű faragott kövekből emelt óriási feszület. Hogy megláthassák az utazók a partról, a hajósok a vízről. S hogy mikor föltekintenek a hegyre, eszükbe jusson, hogy bércen, sziklán, ormokon túl, égen-földön és minden magasságon fölül van még fenség, az igazi fenség: a Megváltó.”