Kié a Balaton? – ingyenes kurzus a Bibó István Szabadegyetemen

1.Térség- és területfejlesztési elképzelések és megvalósulásaik: a Balaton-régió a tervezőasztalon (szeptember 24.)

(a) Kabai Gergely (társadalomkutató, Hollád polgármestere): Alulról építkező társadalmi kezdeményezések a Balatonnál

• Az előadás röviden érinti a regionalizmus fogalmi megközelítéseit, a balatoni társadalom azon sajátosságait (így az identitás, polgárosodás, gazdasági pozíció), amelyek a 20. században az önszerveződések kialakulásához vezettek, végezetül pedig rövid áttekintést ad a múltbéli kezdeményezésekről valamint a jelenkori folyamatokról.

(b) Fekete Károly (kutatásvezető, Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség, Társadalomtudományi Kutatócsoport): Balaton és területfejlesztés

• Ki, mely intézmény, milyen jogszabályok, tervek alapján fejleszti a Balaton térségét? Milyen célok és elvek érvényesülhetnek a Balaton fejlesztésében valamint milyen közvetett és közvetlen hatást gyakorolnak a fejlesztések az elmúlt években lefolytatott kutatások alapján? Egyáltalán mi a területfejlesztés dolga a Balatonnal, melyek azok a sajátosságok, jelenségek amelyek beavatkozást igényelnek? Előadásomban elsősorban ezekre a kérdéseket szeretném megvizsgálni, és arról is fontosnak tartok képeket felvillantani, hogy valójában a megvalósuló fejlesztések milyen helyi társadalmi környezetbe „érkeznek” – vagyis kik vannak a Balatonnál?

(c) Semsei Sándor (a Magyar TDM (Turizmus Desztináció Menedzsment) Szövetség elnöke): Hálózatok, desztinációfejlesztés és társadalmi autonómia a Balatonnál 2000–2025: a desztináció-menedzsment-kísérlet

• Az előadás azt vizsgálja a Balaton turizmusának elmúlt 25 évében, hogyan épültek (és időnként bomlottak) az együttműködési hálózatok, milyen pályát futottak be a desztinációfejlesztési kísérletek. Rövid nemzetközi kitekintés révén és a helyi tapasztalatok alapján legfőképpen arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi köze (lehetne) mindennek a társadalmi autonómiához.

2. Ökológiai válsághelyzetek – lehetséges válaszok: a klímaváltozás és a fenntarthatóság problémái a Balaton-régióban (október 8.)

(a) Szőllősi-Nagy András (hidrológus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem): (A cím és a tematika később kerül megadásra)

(b) Tóth Viktor (tudományos főmunkatárs, HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet): A tó pereme – víz, növény, ember találkozása a Balaton partján

• A Balaton és vízinövényzetének múltja és jelene kulcsot adhat a tó jövőbeli állapotának megértéséhez az éghajlatváltozás korában. Az előadás megmutatja a tópartot körülölelő zöld frontvonalat, az azt érintő legfontosabb kihívásokat és a lehetséges alkalmazkodási stratégiákat, amivel megmenthetjük a tavat a jövő generációi számára.

3. Őslakosok, nyaralók, bebírók – törésvonalak és kultúrharcok a Balaton-régió társadalmaiban (október 22.)

(a) Schleicher Vera (etnográfus, muzeológus, Néprajzi Múzeum, Gyűjteményi Főosztály): Őslakók és gyarmatosítók. Konfliktussíkok a Balaton térségében

• A balatoni turizmus kétszáz éves története során számos alkalommal kerültek szembe egymással a Balatont közjogi értelemben birtokló vagy használó különböző társadalmi csoportok érdekei. A parti ingatlanok birtokjoga, a vízjog, a fürdőalapítási jog, a partvédelem, partfeltöltés, a parcellázás, a kikötőépítés, ingatlanfejlesztés mind-mind ugyanazokban a parti sávokban, jellegzetes átmeneti zónákban okoztak konfliktushelyzeteket, amelyeket – látszólagos senkiföldje státuszuk révén – joggal érzett magáénak az őslakosság, az alkalmi nyaralónépesség, de a turizmus farvizén érkező ingatlantulajdonos és befektető is. Az előadás fókuszában azok a kiemelt időszakok, helyszínek és konfliktusok állnak, amelyek a turisztikai térfoglalás folyamatában különös erővel mutattak rá a köz- és a magánérdek, a lokális és globális fantáziák valamint az ökológiai érdekek komplex és ellentmondásos viszonyára.

(b) Tomay Kyra (szociológus, PTE BTK Szociológia Tanszék) – Nemes Gusztáv (közgazdász, HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont): Őslakosok, nyaralók, bebírók – a vidéki dzsentrifikáció hullámai a Káli-medencében

• A vidék dzsentrifikációja, azaz az értelmiségi és középosztályi házvásárlók és beköltözők megjelenése a nagyvárosoktól távolabb fekvő rurális térségeken az 1970-es évek óta jelen levő, de csak az utóbbi 10-15 évben intenzíven kutatott jelenség. Hazánkban a legkorábban megindult, és a legnagyobb mértékű dzsentrifikációs átalakulást mutató vidék a Káli-medence volt, ahová már az 1970-es években érkeztek művészek, értelmiségiek, ugyan jellemzően nem állandó letelepedési céllal, hanem elsősorban házat, nyaralót venni. Az ezt követő hullámokban érkező nyaralósok és új betelepülők egyre jelentősebb gazdasági tőkét tudhattak magukénak, ezáltal az ingatlanárak először fokozatosan, majd az utolsó szakasz alatt – amelyre ráerősített a Covid-19 járvány is – pedig szinte exponenciálisan emelkedtek. Az előadásban a 2019-2022 között végzett kvalitatív terepmunka eredményeire alapozva bemutatásra kerülnek a dzsentrifikáció szakaszai, szereplői és a közöttük kirajzolódó érdekellentétek és konfliktusok is.

4. Építészet a tóparton – tervezési és szabályozási elképzelések vs. rendszerszintű problémák (november 5.)

(a) Wettstein Domonkos (urbanista, BME Építészmérnöki Kar, Urbanisztika Tanszék): Stratégiakeresés a Balaton-régió kortárs építészetében

• A Balaton-part egyre dinamikusabb urbanizációja a tájról alkotott fogalmainkat is kihívások elé állítja: a természeti környezet és a hagyományos tájhasználat visszaszorulása a régió kultúrtáji értelmezését is válságba sodorta. Az átalakuló környezet ugyanakkor nemcsak a tájléptékű, de az építészeti stratégiaalkotást is új kihívások elé állítja, miközben a régió összetett társadalmi berendezkedéséből és területhasználati konfliktusaiból adódóan a huszadik században sem alakult ki egységes regionális karakter. Az előadásban a kortárs építészeti stratégiákat az ökológiai és társadalmi kihívások tükrében vizsgáljuk és az átalakuló tájértelmezés új koncepcióit keressük.

(b) Berki Bálint (települési főépítész, Balatonalmádi Polgármesteri Hivatal): A főépítész nézőpontja: szabályozási kérdések, építészeti problémák

• Konfliktusok a tóparton a telepszerű lakópark beépítések körül. Mit nevez a köznyelv, illetve a szakma lakóparknak? Mi az, amit lakóparknak álcáznak? Hasonló konfliktusok és pozitív példák a skandináv tengerparton. Csúnya-e az a fajta univerzális építészet, amely sablon alapján épülnek Európa szerte a hat-tíz emeletes blokkok? Szabályozások által determinált építészet, avagy az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) alakú házak. Mindenkori kiskapuk az aktuális szabályozásokban. Mit hoz a TÉKA (Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata) a párkánymagassággal, hol lehetnek itt a veszélyek, kiskapuk? Az aktuális jogszabályváltozások (OTÉK -> TÉKA) körüli diskurzus jellege párhuzamba állítva a korábbi változás (OÉSZ -> OTÉK) körül kialakult szakmai attitűddel.

5. A helyi gazdaság és a globális turizmus-ipar: a találkozás lehetőségei és nehézségei (november 19.)

Nemes Gusztáv (közgazdász, HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont) – Lajos Veronika (kulturális antropológus, Miskolci Egyetem, Antropológiai és Filozófiai Tudományok Intézete) – Balogh Pál Géza (néprajzkutató, PTE BTK Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék): A turizmus és a helyi megélhetés

• A Balaton-régió ma egyszerre világturizmus-célpont és sokszínű helyi gazdaság terepe. Az este közös előadása és beszélgetése arra keresi a választ, hogyan lehet összehangolni a turizmus növekvő igényeit a helyi megélhetéssel, tájjal és közösségekkel. A beszélgetés kiindulópontja a közösen végzett Lo-Káli kutatás, amely a Káli-medencében zajló társadalmi és turisztikai átalakulásokat vizsgálta: hogyan élnek egymás mellett (be)vállalkozók, „bebírók” és turisták, miként formálják a helyről alkotott képeik a gazdasági stratégiákat, a mindennapi kapcsolatokat és a térség átalakulását. Szó lesz a helyi élelmiszerrendszer működéséről és globális kapcsolatairól, a kistermelők helyzetéről, értékesítési lehetőségeikről, valamint a turizmus által hozott előnyökről és kockázatokról. Emellett az elmúlt 15 év helyi vidékfejlesztési tapasztalatai, konkrét projektjei alapján bemutatjuk a térségi együttműködések és innovációk lehetőségeit is: a „Vidék Minősége – Éltető Balaton-felvidék” védjegy létrehozását és hálózatépítő erejét, amely a LEADER-program keretében erősítette a helyi vállalkozások és a turizmus kapcsolatát; az EIP-AGRI „Ezt-Vedd” kísérlet tanulságait, amely a kistermelők rövid élelmiszerláncait és a vendéglátást kapcsolta össze; valamint a fenntartható élet tudásgazdaságának azon kezdeményezéseit, amelyek a helyi tudások, vállalkozói gyakorlatok és közösségi tanulás révén keresnek fenntartható és élhető alternatívákat a térség számára. A beszélgetés célja, hogy közösen gondolkodjunk arról, hogyan lehet a turizmus előnyeit igazságosabban elosztani, miközben a táj és a közösségek értékei is megőrződnek.

6. Az országos hírportáloktól a helyi FB-csoportokig: a Balaton-régió konfliktusai és a nyilvánosság fórumai (december 3.)

(a) Bódi Jenő (kommunikációkutató, PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék) – Hornyák Miklós (kommunikációkutató, Data Scientist, PTE Közgazdaságtudományi Kar): A nyilvánosság átalakulása és a helyi témák jelentősége: a kutatás útjai

• A magyar nyilvánosság politikai átalakítása, centralizációja jelentősen befolyásolta a megyei sajtó működését, ami különösen érezhető a Balaton-térség fejlesztésekkel kapcsolatos ügyeinek megjelenítésében. A korábban helyi szinten tárgyalt vitakérdések, problémák és eltérő álláspontok egyre kevésbé tudnak megjelenni a megyei lapokban, helyette inkább az országos médiumok szintjére kerültek át. Ez azonban nemcsak mediális átrendeződést jelent, hanem egy másfajta tematikai keretezést is magával hozott: míg korábban a megyei lapok jóvoltából a helyi társadalmak perspektívája dominált, most inkább az ingatlanfejlesztések, beruházások és beruházók, valamint a természetpusztítás szemszögéből közelíti meg a sajtó ezeket a témákat. Felmerül a kérdés, hogy az országos online hírportálok be tudják-e tölteni a megyei sajtó korábbi szerepét, és képesek-e láthatóvá tenni a kisebb léptékű helyi ügyeket és helyi társadalmakat?

(b) Sarkadi Zsolt (újságíró, Telex)

(c) Boros Julia (újságíró, programigazgató, Pelikán projekt): Hogyan lopjuk el a Balatont vs hogyan védjük meg a Balatont?

• Előadásom két téma köré épülne, szoros összefüggésben egymással. Röviden vázolnám fontos példákkal, hogyan lehetett nagyon alacsony áron hozzájutni rendkívül értékes telkekhez/házakhoz a Balatonnál, hogyan építettek kormányközeli vagy csak szerencsés anyagi helyzetben lévő személyek kisebb enklávékat a Balaton legszebb vidékein. (Jogszabályok, kiskapuk, büntetések, természetvédelem – mi volt az újságírók szerepe abban, hogy mindenki lássa, hogy mi történik). Ezután áttérek a helyi civil szervezetek munkájára és eredményességére. Hogyan formálódtak ezek a közösségek, milyen szereplők belépése volt nagyon fontos, illetve hogy hogyan kezdtek együttműködni ezek a szervezetek egymással.