Sorozat tóparti polgármesterekről, akik a helyükön maradtak – Balatonlelle, Zamárdi, Balatongyörök (Balatoni Futár)

Az országos önkormányzati választások eredményeként számos Balaton-parti településen újra elnyerték az emberek bizalmát a regnáló polgármesterek – sokan közülük immár harmadik-negyedik alkalommal. A Balatoni Futár novemberi összeállításában a több cikluson átívelő koncepciókról, a megvalósult álmokról és a további teendőkről kérdezte a polgármestereket. A sorozat kezdő részében Balatonfenyves, Gyenesdiás és Balatonboglár első embere mesélt, a második részben Balatonlelle, Zamárdi és Balatongyörök polgármesterén a sor.

 

Balatonlelle

Kenéz István 2002-ben foglalhatta el először a település irányítójának járó hivatali széket, ez év őszén pedig immár ötödik alkalommal tette le polgármesteri esküjét.

– Tizenhét év jelentős idő egy ember életében, s talán elegendő  arra is, hogy városvezetőként nyomot hagyjon az utókor számára. Mindazok, akik a rendszerváltás után közéleti szerepet vállaltak Balatonlellén, tudatában voltak annak a ténynek, hogy településünk exponált úti cél a turisták körében, s az itt megvalósítandó beruházások nem csak az állandó lakosok komfortérzetét javítják – jelentős hatással lesznek az idegenforgalomra is. Ez pedig kardinális kérdés a helyi közösség számára, hiszen a költségvetés negyven százalékát ez az ágazat biztosítja

– Mint annyi más tóparti településen, Lellén is óriási infrastrukturális problémával kellett szembenéznünk az ezredforduló táján – ezért az első polgármesteri ciklusom alatt az utak, járdák korszerűsítésére, a szolgáltatások színvonalának emelésére helyeztük a hangsúlyt. A környezetvédelem prioritása, a Balaton vízminőségének megóvása is szerepet játszott abban, hogy felgyorsítottuk a szennyvízhálózat kiépítését, s napjainkban az ellátottság 98%-os. Jelentős összegeket fordítottunk a turisztikai vonzerő megtartására: homokos strandot alakítottunk ki, hullámcsúszda várja vendégeinket, s a befektetett millióknak köszönhetően a Szent István tér hosszú évek óta igazi idegenforgalmi centrumként funkcionál. Meggyőződésem ugyanis, hogy hírnevünk ápolásához, a márkanévhez minden évben új dolgokat, új élményeket kell társítani. Ez a koncepció a gyakorlatban is kiállta a próbát, hiszen nyaranta mindig kitehetjük a „telt ház” táblát.

– Az elkövetkező fél évtized ennek a munkának a folytatása lesz: infrastruktúra terén szinte kielégíthetetlenek  az elvárások, de a kor és a technikai fejlődés is állandó kihívást jelent az önkormányzatok számára – soha nem jelenthetjük ki, hogy egy-egy feladatot, problémát véglegesen megoldottunk. Bővíteni kell a szolgáltatásokat, a bringaút kiépítésével erősíteni a két keréken közlekedők biztonságát, s a kishegyi borvidék kihasználtsága is javítható még.

– A közelmúltban indítottuk a Zöld város projektet, melynek keretében a központban lévő kertmozi – a filmvetítések mellett – számos más funkcióra is alkalmassá válik . Többek között kerékpáros pihenőt, -szervizt kívánunk itt kialakítani. A háromszázmillió forintos program keretében lehetőségünk nyílik nyolc utca térkövezésére, a Béke park rekonstrukciójára, játszótér építésére. Bízom abban, hogy a ciklus egyik legemlékezetesebb pillanata az idősek otthonának felavatása lesz, s ez talán érzékelteti az önkormányzat szociális érzékenységét.

– Balatonlelle éves költségvetése várhatóan jövőre mintegy másfél milliárd körül alakul, ám több pályázatunk van jelenleg is elbírálás alatt. Úgy gondolom: az újabb, százmilliós  nagyságrendű források, s a tizenhét év alatt befektetett hét-nyolc milliárd forint egy modern, mégis családias hangulatú üdülőváros képét erősíti a nagyvilágban.

 

Zamárdi

A déli part egy legdimakusabban fejlődő települése, mely – elsődlegesen fesztiváljainak köszönhetően – az elmúlt évtizedben felkerült Európa kulturális, turisztikai térképére. A negyedik ciklusát kezdő Csákovics Gyula polgármester azonban úgy látja:  az eddig járt út némi vonalmódosításra szorul.

– Számomra – s ezt nem csak funkciómból adódó estleges elfogultságom sugallja – Zamárdi fejlődése csodálatos ívet mutat fel. Ennek origójaként 2008 tekinthető: ekkor kaptunk városi rangot, s e cím új távlatokat nyitott előttünk. Egy évvel korábban került sor az első BalatonSound fesztiválra, de nem tudhattuk, hogy ilyen sikeres és anyagilag is rendkívül eredményes programsorozathoz adtuk nevünket. Költségvetésünk évről évre jelentős tételekkel gyarapodott, rendezvényeink pedig ismertek lettek szerte a kontinensen. Partnereink is kiváló munkát végeztek, melynek köszönhetően már nem pusztán a zamárdi szolgáltatók, lakáskiadók bevételei növekedtek: a szűkebb régió, s talán az egész déli part vállalkozásai is profitáltak a fesztiválok népszerűségéből.

– A hozzám eljutott vélemények – melyek most, a választási kampány során intenzívebbé váltak – viszont azt jelzik, hogy a nagy nyüzsgésben elfáradt a lakosság, s már kevésbé tudja tolerálni az esetleges kényelmetlenségeket. Jövőre lejár a fesztivál szervezőivel kötött megállapodásunk, s ha hosszabbításra kerül sor,  szorgalmazom – a testülettel teljes egyetértésben – hogy több ponton módosítsuk a korábbi szerződést. Két fontos tétel ezek közül: az elektromos zenére építő B. my Lake fesztiválra nem tartunk igényt, míg a BalatonSoundot a csúcsszezont megelőzően, június utolsó napjaiban tartanánk meg. Ez az időpont tükrözi a villatulajdonosok akaratát is. A tárgyalások során természetesen az érintett közterület bérleti díjának megállapítása is téma lesz: nem titkolom, jelentős áremelést szorgalmaz majd az önkormányzat. Jó tárgyalási pozícióban vagyunk: a BalatonSound hírneve, márkája töretlen, s így fel sem merülhet, hogy rendezvényellenesek vagyunk. Az érzelmek és az érdekek szinkronba hozása azt diktálja, hogy júniusban is biztosítsuk a telt házat minden téren, az ingatlantulajdonosok véleménye ugyanakkor kötelezettségeket ró ránk.

– A képviselők által megfogalmazott és követett üzleti filozófia, a település fejlesztésének irányai egyébként elnyerték a polgárok szimpátiáját – vélhetőleg az egész régióban  nem fordult elő, hogy a telje testületet újraválasszák. E pozitív visszajelzés mögött feltétlenül jelen lehet az a tény, hogy az elmúlt öt évb en kétmilliárd forint értékű fejlesztést hajtottunk végre, s a zamárdiak értékelték eredményeinket, s ezért a folytonosságra szavaztak.

– A közeljövőben megvalósuló beruházások tovább gazdagítják lakóhelyünket: bölcsődét, kikötőt termelői piacot építünk, több  vízparti részen wi-fi hálózatot létesítünk, s egy korábbi döntésnek megfelelően minden évben százmillió forint körüli összeget fordítunk az úthálózat korszerűsítésére. Várhatóan az új ciklus egyik legfontosabb eseményére jövő nyár elején kerül sor: ekkor adjuk át a háromszázötven milliós pályázati, illetve nyolcvanmilliós  önrészből megvalósuló kiállító- és bemutatóteret, mely számos kulturális programnak is helyszíne lesz.

 

Balatonszentgyörgy

Farkas László Nándor második ciklusát kezdte meg október közepén Balatonszentgyörgy polgármestereként, s esetében a kettő  – ha nem is bűvös, de mindenképpen meghatározó számnak tekintendő. Aktivitására, a köz ügyei iránti elkötelezettségére jellemző, hogy településvezetői feladatai mellett–  a MÁV alkalmazottjaként  – a helyi vasútállomás főnöki teendőit is ellátja.

– Az elmúlt ciklusban számos fejlesztési  projekt fejeződött be községünkben. Ezek közül is ki kell emelni az infrastrukturális beruházásokat, mert az ötvenes évek emlékei gyakran visszaköszöntek közterületeinken. Az út- és járdaépítések vélhetőleg még hosszú évekig elsőbbséget élveznek, ám az előrelépés nyilvánvaló. Több sikeres pályázatnak köszönhetően jelentős összeget tudtunk fordítani a falukép egységesítésére, a közterek, parkok rehabilitációjára, sétányok kialakítására. Esztétikus utcabútorokat és számos hulladékgyűjtőt helyeztünk ki, nem titkoltan annak reményében, hogy a továbbiakban a közmunkásokat tehermentesíthetjük a takarítás alól. Régi tartozásunkat róttuk le azzal, hogy szilárd burkolattal láttuk el  a temetőkhöz vezető utakat, s nagy gondot fordítottunk a belső rend kialakítására is.

– Kiegyensúlyozott gazdálkodást folytattunk, melynek törvényszerű hozománya lett a pénzügyi stabilitás. Jól előkészített pályázatainknak köszönhetően az elmúlt fél évtizedben mintegy másfél milliárd forint értékű beruházással gazdagodott településünk. Az október 21-én tartott alakuló ülésen örömmel konstatálhattam, hogy a testületben mindössze két személyi változás történt – a szentgyörgyi polgárok tehát a folytonosságra szavaztak.

– Velük egyetértésben fogalmaztuk meg a jövő terveit, fejlesztési elképzeléseit. Megújulnak intézményeink: a polgármesteri hivatal, a művelődési ház szigetelésére, illetve energetikai felújítására már rendelkezésünkre áll a szükséges forrás, míg az iskola bővítésére négyszázmilliót fordíthatunk. Egy új, huszonöt férőhelyes bölcsőde kivitelezésére háromszázmillió forint támogatást kapunk: nem csak Szentgyörgyről, a környékbeli településekről is jelentős érdeklődés nyilvánul meg a gyermekintézmény iránt. Csatlakozunk a régiós bringakörúthoz, ám szorgalmazzuk a kis-balatoni kerékpárút kiépítését is. Tavasszal kezdődik a helyi piac kialakítása, s előtérbe kerülnek a szakrális beruházások.

– Szólni kell a szentgyörgyi sportéletről is! Építettünk egy teniszpályát, s remélhetőleg sok fiatal megismeri és gyakorolja majd ezt a nagyszerű sportágat. Nem is oly régen Somogyország egyik elit csapataként emlegették a szentgyörgyi focistákat, s most azon vagyunk, hogy életre keltsük településünkön a labdarúgást. Hiszem, hogy az önkormányzat és néhány szponzor segítségével ez a tervünk is valósággá válik.