Felszólaltak Sopronban is Club Aliga tervezett beépítése ellen

„Döbbenetes, hogy a páratlan szépségű természeti képződményt, a több millió éves aligai löszfalat 700 méter hosszan rézsűsen el akarják bontani a beruházók Club Aliga területén azért, hogy a közvetlen közelében is építkezhessenek” – mondta Bukovszki András, a Aligai Fürdőegyesület alelnöke, Balatonvilágos önkormányzati képviselője ma Sopronban, ahol civilek azért demonstráltak, hogy megszüntessék több beruházás kiemeltté tételét, mivel az felülírja a meglévő jogszabályokat.

(Fotó: Töreki Tibor)

 

A mai soproni eseménynek a Fertő-tó körüli problémák miatt a Fertő Tó Barátai Egyesület volt a házigazdája, és a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) STOP! Kiemelt Beruházások kampánycsapata a szervezője. Az országban több érintett helyen is szerveztek és szerveznek demonstrációt. Álláspontjuk szerint azzal, hogy nemzetgazdaságilag kiemeltté tesznek egyes beruházásokat, lehetővé teszik a figyelmen kívül hagyását a helyiek érdekeinek, a természetvédelemnek és érvényes jogszabályoknak (helyi építési szabálynak, területrendezési törvénynek, stb.)

Pár napja indított petíciójukban felhívják a figyelmet arra, hogy a kiemelt beruházásokról szóló eredeti 2006-as törvény az uniós támogatással megvalósuló nagyberuházások számára könnyítette meg az engedélyek kiadását: 2006-2010 között 24 esetben, azonban 2010-től máig már közel 3000, többségében nem uniós beruházásnál alkalmazzák.

 

Club Aliga

Bukovszki András soproni beszédében elmondta, a 2020. augusztusában meghozott kiemelő kormányrendelet szerint Club Aliga területének egyetlen négyzetmétere sem lehet közterület:

  • a közutak nem lehetnek közutak többé,
  • 610 méter parti sétány közcélú használatát megtiltja,
  • a közparkot építési telekké minősíti, kikötőépület címen,
  • a jelenlegi strand területét 1000 m2-es telekre parcellázhatják és 6 emeletes épületeket is felhúzhat a beruházó.
  • a helyi építési szabályzatot nem kell a beruházónak figyelembe vennie, a telkek akár 80 %-át is beépítheti,
  • hogy semmibe ne tudjon az önkormányzat bele szólni, a fejlesztőnek településképi eljárást sem kell lefolytatnia.

Beszélt arról is, hogy az Aligai Fürdőegyesület három alkalommal is a Miniszterelnökséghez fordult írásban, kérve a kormányrendelet megváltoztatását, de választ nem kapott. A miniszterelnökhöz címzett levelük is válasz nélkül maradt – közölte. Az egyesület Club Aliga közterületeivel kapcsolatos panaszát az Alkotmánybíróság elutasította azzal, hogy a természetes környezethez való jog, nem klasszikus alapjog – fogalmazott megindokolva, miért fordulnak Strasbourghoz az ügyben. Megjegyezte, hogy az Alapvető jogok Biztosa sem reagált érdemben több mint 100 helyi ingatlantulajdonos panaszára. Petíciót is indítottak a közterületek kisajátítása ellen – tette hozzá.

Amennyiben minden így marad, Aliga lesz az első olyan település, ahol közterületen már nem tudjuk megközelíteni a Balatont. Mehetünk a szomszédos településre fürdeni. Ezért, követeljük az aligaiakat sújtó kiemelt kormányrendelet hatályon kívül helyezését, mivel az egyedül a beruházó érdekeit szolgálja

– fogalmazott zárásként.