Siófoki polgármester: 2022 sem a fellélegzés éve lesz

Tavaly az elvonások miatt 600 millió forinttal gazdálkodhatott kevesebbel Siófok. ‘”A közhiedelemmel ellentétben a város legnagyobb adóbevétele közel sem az idegenforgalmi-, vagy az ingatlanadó, hanem az iparűzési. Jobb években ez bőven 2 milliárd forint feletti összeget jelent. És épp ezt kurtította le a kormány tavaly, igaz, azzal az ígérettel, hogy 2022-ben már fellélegezhetünk, visszakapjuk. De most úgy tűnik, hogy nem” – nyilatkozta dr. Lengyel Róbert, Siófok polgármestere a Siófoki Híreknek adott interjújában.

 

Siófoki Hírek: – Hosszú hónapokon át egyszemélyi döntésekkel vezette a várost a pandémia miatt, ugyancsak erre hivatkozva egymást érték a kormányzati elvonások. Hogyan értékeli a magunk mögött hagyott „különleges” esztendőt?

Dr. Lengyel Róbert: – A pandémiás helyzet új kihívások elé állított mindenkit, így engem is. Borzalmas volt és még most is az, nagyon sok siófoki polgártársunk sajnos nem élte túl. Egykori rendőri vezetőként, ha nem is ilyen jellegű és mértékű, de szintén kritikus helyzetekben sokszor kellett döntéseket, igen határozott döntéseket hoznom. Ez a fajta tapasztalat most nagyon jól jött. A másik, ami segített, hogy már több, mint egy ciklust végigdolgoztam polgármesterként, szereztem annyi rutint, hogy képviselők, bizottságok híján se álljon meg a város élete. Azt hiszem, ha ez a pár évnyi önkormányzati tapasztalat nincs mögöttem, komoly akadályokba ütköztem volna. De végül azt gondolom, sem én, sem a város nem vallottunk szégyent, így ezúton is csak köszönni tudom a munkatársaim mindennapos segítségét és persze városunk lakóinak a végtelen türelmét is. És remélem, belátható időn belül végérvényesen túlléphetünk ezen az egészen.

– November elején „csendben” távozott a jegyző. A valódi okokról lehet tudni bármit is? És mikorra lehet új vezetője a hivatalnak?

– Az ok? Szeretem, ha egy vezető példát mutat a munkahelyén, és amit másoktól – egyébként joggal – elvár, azt ő maga is úgy csinálja. Ha nem, akkor lemond, vagy elküldöm. Maradjunk annyiban, a volt jegyző lemondott tisztségéről és ezzel én a történetet le is zártam. Pályázatot írtunk ki és, ha lesz alkalmas ember, akkor januárban betöltjük e posztot, ha nem, akkor keresek tovább. Addig aljegyző asszony irányítja a hivatalt.

– Egy éve azt mondta, az elvonásoknak köszönhetően „könnyű” lesz költségvetést készíteni. Akkor még csak valószínűsíteni lehetett a bevételkiesés mértékét, egy év elteltével mit mutatnak a valós számadatok?

– Ezt mondtam és így is lett. Igaz, néhány bevételi forráshoz év közben újra hozzájuthattunk (például parkolódíjak, a kieső idegenforgalmi adó állami kompenzációja) és a lefelezett iparűzési adónk helyett is jött részbeni ellentételezés, amelyek némileg tompították az „esésünket”, de ezzel együtt is számításom szerint úgy 600 millió forinttal lett kurtább a 2021-es év.

– Ehhez képest hogyan számolnak az idei évvel, könnyebb lesz, vagy nehezebb? Az iparűzési adó felének újbóli elvonását már bejelentette a kormány. Lapunk is megírta, hogy csak a bezárt Galerius fürdő felújítására több mint egymilliárd forint kellene. Van-e remény arra, hogy juthat rá pénz?

– A közhiedelemmel ellentétben a város legnagyobb adóbevétele közel sem az idegenforgalmi-, vagy az ingatlanadó, hanem az iparűzési. Jobb években ez bőven 2 milliárd forint feletti összeget jelent. És épp ezt kurtította le a kormány tavaly, igaz, azzal az ígérettel, hogy 2022-ben már fellélegezhetünk, visszakapjuk. De most úgy tűnik, hogy nem. Ez bizony ismét csak több százmillióba fájhat nekünk. Ami meg a Galerius fürdőt illeti: be kellett zárnunk, mert a szakértői vélemények szerint a 15 éves épület állaga inkább egy 40 évesnek felel meg. Anno olyan slendriánul tervezték és olyan ócskán építették meg, hogy mára az is a nyakunkba szakadt és alaphangon vagy 1,2 milliárd kéne ahhoz, hogy újra kinyissuk. Ha most ezt a pénzt úgy, ahogy van beletesszük, akkor a gyakorlatilag más fejlesztésre nem marad forrásunk. Lesz egy szép fürdőnk, de nem lesz kátyúzás, út- és járdaépítés, nem lesz parkolóhely-kialakítás, csak vegetálás. Súlyos örökség ez elődeinktől, így igyekszünk minden lehetőséget (hazai és uniós pályázatok, hitelkonstrukciók) megvizsgálva a végén optimális döntést hozni ez ügyben. Szeretnénk megmenteni; ha már van, ne legyen az enyészeté, de a megoldáson még dolgozunk.

– Idén befejeződik a déli városrész csapadékvíz-elvezetése, folytatódhat a Rózsakert megújítása, de elkezdődhet-e a civilház kialakítása az egykori könyvtárból?

– A déli városrész csapadékelvezető rendszerének építése már vagy 30 éve időszerű volt. Most végre meglesz az is. Nem egy „szavazatgyűjtögető” látványberuházás, de az ott lakóknak megváltás, így örülök, hogy elkészülhet. A Rózsakert megint csak szívügyem, hisz a város egyik, ha nem a leglátogatottabb pontja és évtizedek óta nem volt ráköltve jelentősebb összeg. Most úgy tervezzük, hogy több ütemben, szépen elosztva a munkát és a költségeket is, e ciklus végére egy valóban pompás és méltán népszerű hely lesz a gyönyörű, megújult Rózsakert. Már most van mit nézegetni odalent. A régi könyvtár épületével van gondunk. Teljesen előkészített a projekt, kivitelezőt kéne találnunk, de egyelőre nincs és egyébként is egyre gyakoribb, hogy a kiírt pályázatainkra nem jelentkezik vállalkozás. Ott a pénz és nincs, aki a munkát megcsinálja. Hát, ilyen világ van, de persze nem adjuk fel és el fog készülni az is.

– Bár a Coviddal a jelek szerint 2022-ben is együtt kell élnünk, Siófok szempontjából nem mindegy, milyen nyári szezonunk lesz. Munkacsoport dolgozik azon, hogy mi legyen a Petőfi sétány jövője; várható-e változás ezen a téren már az idei szezonra? Véget ér-e a Balaton-parti Kft. szerződéseinek hosszú ideje zajló átvilágítása és, ha igen, abból milyen változások következhetnek?

– Igyekszünk a Petőfi sétány arculatán tovább változtatni. Olyan megoldásokat keresünk, amelyek a város és a lenti tisztességes vállalkozások számára is többségében elfogadhatóak. Gondolkodunk például más típusú nyitvatartási rend kialakításán, a sétányon való közlekedés rendjének szigorításán, bizonyos szolgáltatások sétányon kívülre helyezésén, a „pucéran” vonagló táncosnők eltüntetésén, azon, hogy az ott keletkező, hihetetlen mennyiségű szemetet hogyan csökkenthetjük radikálisan kevesebbre és még számos változtatáson. A Balaton-parti Kft. által anno 20-50-100 évekre „apróért” bérbe adott önkormányzatú tulajdonú ingatlanok tekintetében egy jogi átvilágításon már túl vagyunk. A 38 szerződésből 33-ra mondták a szakjogászok, hogy aggályosak. Hamarosan egy igazságügyi ingatlanszakértő teszi asztalunkra bérleményenként a maga szakértői véleményét, hogy az adott ingatlanok a kibérléskor valójában mennyit értek, aztán az évek során mennyit értek volna és pillanatnyilag mennyit kóstálnak. Ahol a jogi véleményt a ingatlanos vélemény is alátámasztja, ott komoly lépéseket fogunk tenni annak érdekében, hogy a város a pénzéhez jusson végre. Ez azt is jelenti, hogy a lenti „kiskirályi rendszernek” hadat üzentünk.