Lengyel Róbert siófoki polgármester úgynevezett panoráma-adó javaslata extra adóteherrel sújtaná a közvetlen Balaton-parti területeken álló ingatlanok tulajdonosait.
Visszadobta a Lengyel Róbert nevével fémjelzett siófoki panoráma-adóra vonatkozó előterjesztést az önkormányzat Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottsága – számol be a döntésről a sonline.hu. Egyhangúlag azért döntöttek így, mert társadalmi egyeztetés, előzetes hatástanulmány és még számos hiányosság miatt nem tudták megtárgyalni Siófok adórendeletének módosítását. Erről sajtótájékoztatón számolt be pénteken Csorba Ottó, a bizottság elnöke. Lengyel Róbert siófoki polgármester úgynevezett panoráma-adó javaslata extra adóteherrel sújtaná a közvetlen Balaton-parti területeken álló ingatlanok tulajdonosait. A bizottsági ülésen nem vett részt Lengyel Róbert, de a döntés után természetesen megkérdeztük a polgármestert is, aki azt mondta: a jövő heti testületi ülés után nyilatkozik majd az üggyel kapcsolatban.
A tényekhez tartozik, hogy Siófokon most is két sávra osztják a várost adózás szempontjából. A vasúttól északra (azaz a tóparthoz közelebb eső) és az attól délre fekvő területeken eltér az ingatlan tulajdonosokat terhelő építményadó mértéke. A siófoki városvezető javaslata szerint a közvetlen parti sávban lévő, vagyis a balatoni panorámával rendelkező ingatlanokra annyival magasabb terhet vetne ki a város, hogy abból az önkormányzatnak éves szinten mintegy 79 millió forinttal több adóbevétele keletkezne.
A javaslatot tartalmazó adórendelet-módosítás pénteken került a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság (PTB) elé. A tagok azonban egyhangúlag úgy foglaltak állást, hogy az önkormányzati hivatal gondolja- és dolgozza át a tervezetet.
– A bizottság nem minősítette az előterjesztést, mert ahhoz, hogy tárgyalni lehessen azt, lényegesen alaposabb előkészítettség szükséges – szögezte le Csorba Ottó, a PTB elnöke. Hozzátette: sem hatástanulmány, és gazdasági számítások sem készültek az adóemelés kapcsán. A bizottság tagjai emellett hiányolták azt is, hogy a panorámaadó kivetéséről a javaslattevő városvezető és hivatala nem egyeztetett a parti sáv ingatlantulajdonosaival, a siófoki nyaralóközösséget képviselő civil szervezettel és azokkal a szállodákkal, vendéglátó-helyekkel sem, amelyek ugyancsak érintettek.
A Balatonnál sehol nincs példa arra, hogy magasabb adóval terhelnék a tóparti ingatlanokat. Csorba Ottó bizottsági elnök azt is mondta: amikor a város a mostani adórendeletében foglalt szabályokat a kétezres évek elején megalkotta, azt hónapokig tartó társadalmi egyeztetés előzte meg. A rendelet módosítási terve ezzel szemben most úgy került a bizottság elé, hogy még a képviselő-testület tagjait, és a többi érintett szakbizottságot sem kérdezték meg.
– Olyan jelentős várospolitikai hatása van a témának, hogy előzetesen alapos egyeztetést kellett volna többször is összehívni, amin részt vehettek volna a képviselők még az előkészítési időszakban, de ez sem történt meg – mondta Csorba Ottó.
A képviselő arra is kitért, hogy már lakossági észrevételek is érkeztek, melyek komoly jogi kitettséget jelenthetnek, hiszen alkotmányossági kérdéseket is felvetnek. Többek között emiatt is elengedhetetlen, hogy a panoráma-adó kérdésében előzetesen kikérjék a Somogy Megyei Kormányhivatal szakmai véleményét is.