Siófok idén is az illetékes hatósághoz fordult, hogy még a tavaszi tojásrakás előtt leszedhessék a fákról a varjúfészkeket. „Sajnos a helyzet még rosszabb lesz, mint az előző években, mert most még annyi fészek leszedéséhez sem járulnak hozzá, mint korábban – tájékoztatta a Siófoki Híreket a polgármester.
Siófok évek óta küzd a varjakkal. Dr. Lengyel Róbert, Siófok polgármestere így számolt be az intézkedés előzményéről, és a megtehető lépésekről év elején: „A hatóság a kérelmünkre aztán részletes indokolást kért: helyszínre lebontást, a becsült egyedszámot, a közérdekű indokokat, meg a fene tudja még miket nem. Kínunkban már zajszint mérést is elvégeztettünk a fészkek környezetében tapasztalható károgás elviselhetetlenségének bizonyítására. Egyszóval, most van, ahol engedéllyel idén is leszedethetjük a fészkeket, de csak a költési időszak kezdetéig. Ha a madarak készre csinálják és elfoglalják a tojásrakás szándékával azokat, akkor állj. Addig azért igen sok pénzt elkölthetünk a varjakkal szembeni szélmalomharcunkra. Hát kérem, a varjak megint nyerésre állnak…”
A varjak tömeges jelenlétében a hangos károgás a legkisebb gond. Mindennaposak a panaszok amiatt is, hogy emberekre, járművekre, olykor babakocsiba piszkítanak a madarak. A belvárosba költözött nagytestű madarak köztisztasági és közegészségügyi problémát is felvetnek.
A város már több mindent kipróbált. A kora-tavaszi fészekeltávolítás nem hozott sikert, hiszen a madarak pillanatok alatt újabbat fészkeket építenek pár fával odébb. Egy ideje megcsonkítják a fészkelésre alkalmas fákat a legforgalmasabb városrészeken, de ez csak a madarak arrébb terelésre jó, az állomány-csökkentésére nem alkalmas módszer. A vaklőszerrel való durrogtatás, amit helyenként alkalmaznak a varjak elkergetésére, egy ekkora városban szintén nem lehet megoldás, mivel zavarja a lakókat, nyaralókat.
Azért is nehéz az engedélyeztetés és az intézkedés, mert a varjú-állomány vegyes: akad benne védett vetési varjú, és nem védett dolmányos varjú is.
Balatonfüreden sólymokat vetettek be
Mint arról tavaly nyár végén Balatonfüred honlapja beszámolt, ott sólymokkal igyekeztek elriasztani a Tagore sétányról az egyre nagyobb gondot okozó varjakat. A sólyomröptetések célja, hogy a zaklatott varjak más fészekrakó helyet keressenek maguknak. Az önkormányzat a solymászokkal történő varjú riasztásra a Borhetek előtt adta be kérelmét az illetékes hatósághoz, amire az utolsó pillanatban megkapta az engedélyt. A hírek szerint két solymász dolgozott egy-egy madárral a rendezvény előtti napokban. A sólymok nem ölik meg a varjakat, az elriasztásukra vannak betanítva.
Mit mondanak a természetvédők?
A Siófoki Hírekben megjelent tájékoztatás szerint a vetési varjú – ahogy neve is mutatja – eredetileg a facsoportokkal, kisebb erdőfoltokkal tarkított mezőgazdasági területek madara volt. Az utóbbi évtizedekben megfigyelhető a hazai költőállomány egy részének urbanizálódása, azaz városi környezetbe történő költözése. A jelenség hátterében sajnálatos módon az ember által okozott élőhely-átalakítás és a vadászat áll.
A szántóföldi művelés intenzívebbé válása, az egyre nagyobb teljesítményű mezőgazdasági gépek megjelenése maga után vonta a mezőgazdasági táblák méretének növekedését, a varjak fészkelésére alkalmas facsoportok eltűnését. A gyomirtó szerek használatának terjedése, a csávázott vetőmagok megjelenése egyaránt súlyos veszteségeket okozott az állományban.
Dúvadként történő megítélése miatt a vadászok különböző tömeges gyérítést lehetővé tevő módszerekkel tizedelték meg az állományt, megesett például, hogy a lakott fészkekbe sörétes puskával alulról belelőttek, így pusztítva el a tojásokat és a kotló madarakat. Látható tehát, hogy mi, emberek tevékenységünkkel szabályszerűen beüldöztük a vetési varjakat a természetes élőhelyükről a lakott területekre, így a manapság városunkban fészkelő madarak a biztonságos fészkelőhelyet keresve menekültek nyugalmat biztosító parkjainkba, fasoroknak otthont adó utcáinkba.
Az állomány nagysága az utóbbi 25 évben kb. az eredeti tizedére esett vissza, ezért a természetvédelemnek fontos feladata a még megmaradt költőállomány védelme. Emiatt a faj 2001 óta védett, a természetvédelmi törvény alapján fészkeinek eltávolítása csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges.
Fontos megjegyezni, hogy gallyakból készülő fészkét a saját fészket nem építő erdei fülesbagoly, a vörös vércse és a fokozottan védett kék vércse is költőhelyül használja, ezért a varjúfészkek megőrzése más fajok védelme szempontjából is kiemelt fontosságú. Városi környezetben e fajok közül leginkább az erdei fülesbagoly fészkelése várható, Siófok esetében több varjúfészkekben történő bagolyköltésről van tudomása a természetvédelmi szakembereknek. Tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy az időszakos fészekgyérítési engedélyezés a vetési varjú természetes állományára, szaporodására és egyéb élettevékenységeire természetvédelmi szempontból semmilyen ráhatással nincs. A vetési varjak olyan szinten szocializálódtak a helyszínekhez és az emberekhez, hogy a fészekgyérítés nem jár korlátozó hatással a madarak élettevékenységére. A környező fák fajtától függetlenül alkalmasak arra, hogy a fészkeiket megépíthessék