Sebestyén Gyula, a balatoni értékmentő (veol.hu)

Szepezdfürdőn az út mellett egy különleges hangulatú, skóciai villákat idéző épület áll, amely napjainkban szállodaként üzemel. A különleges hangulatú helyen egy márvány emléktábla hirdeti: „Ezt a házat tervezte, építette és benne lakott 1908-tól 1946-ig, haláláig dr. Sebestyén Gyula akadémikus, néprajztudós, a magyar rovásírás megfejtője, a Balaton szerelmese, kultúrájának fáradhatatlan fejlesztője, értékeinek megóvója.” Sokféle tevékenység, mégis keveset tudunk Sebestyén Gyuláról és a Balaton vidékéért tett áldozatos tevékenységéről.

 

Pedig Sebestyén Gyula (1864–1946) és családja már évszázadok óta kötődött e tájhoz. A Balaton-felvidéki (szentalfai) származású Sebestyén Gyula régi dunántúli protestáns család tagjaként kiváló iskoláztatásban részesült, jól elsajátította a latin és német nyelvet, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen irodalmat, esztétikát, német és magyar nyelvészetet tanult. Az egyetemen ragadta meg a magyar őstörténet szépsége és érdekessége is. Ehhez hozzájárultak a korszak kiváló tudós tanárai, Gyulai Pál, Heinrich Gusztáv, Beöthy Zsolt és Budencz József.

Ezzel a szellemi indítással és magyar–német szakos tanári végzettségével kezdte meg munkáját a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában. Hamarosan nyugat-európai tanulmányutat tett, majd doktori disszertációját – a középkori énekmondókról – is megvédte. Kutatói pályája szépen ívelt felfelé: muzeológus lett, a Széchényi Könyvtárban osztályvezetőnek nevezték ki, s elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagságát, elnöke lett a Magyar Néprajzi Társaságnak. Néprajzkutató-íróként egészen 1919-ig igen aktívan teltek évei: népköltészeti gyűjtőmunkát végzett a Dunántúlon, foglalkoztatta az őstörténet, a hun-magyar mondavilág és a székelyek eredete, kutatta a rovásírás történetét, de a magyar népi kultúra számos elemét is górcső alá vette.

Munkásságának korszakalkotó volta elsősorban terepkutatásaiban és az adatgyűjtés fontosságában rejlett. 1908-ban vásárolta meg – 12 hold szőlőből és 30 hold erdőből álló – szepezdi birtokát, ahol a skóciai kastélyokat idéző stílusban építtette meg egyedi villáját. Nyugdíjazását követően – a Tanácsköztársaság idején történt szerepvállalása miatt – szepezdi otthonába vonult vissza, de nem hagyott fel a tudós életmóddal, figyelme pedig egyre inkább a Balaton és vidékére összpontosult – írja a veol.hu.

Tervei közt szerepelt egy balatoni, központi múzeum és könyvtár létrehozása Keszthelyen, valamint egy balatoni emlékmúzeum megalapítása Badacsonyban. Küldetésének tartotta a balatoni idegenforgalom fellendítését, neki köszönhető a Balatoni Társaság életre hívása, a Balatoni Kurír című lap elindítása és a Balatoni Évkönyv megjelentetése.