Többségében energetikát érintő témákkal zárult a mai napon a rekordszámokat produkáló 15. Infotér Konferencia. A délelőtti plenáris előadások során Dr. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese a magyar energiaágazat versenyképességi törekvéseiről és az EU elhibázott energiapolitikájáról is beszélt. A nap elején Biró Albert, az Informatika a Társadalomért Egyesület főtitkára összegezte a rendezvény számait.
„Az idei Infotér Konferencia 3 napja alatt 50 előadást, 26 kerekasztal-beszélgetést tartott 170 előadó 28 különböző témában. Büszkék vagyunk arra, hogy a digitális világ osztálytalálkozóján az idei jubileum alkalmából megdöntöttünk minden eddigi rekordot. A nulladik, tematikus Space&Defense napunk programjaira több mint 1000 érdeklődő volt kíváncsi, a teljes konferencián pedig összesen több mint 2000-en vettek részt.”
-fogalmazott Biró Albert főtitkár. Hozzátette: az Infotér Konferencia messze a legnagyobb, legjelentősebb rendezvény infokommunikációs témában Magyarországon, sőt már nemzetközi vizeken is a radaron vannak.
„Minden második előadónk külföldről érkezett a nulladik napra. Járt nálunk indiai VC, francia és luxemburgi tőkealap is képviseltette magát, startupok és scale-upok számára nyílt lehetőség az előttük való bemutatkozásra. Mindemellett ebben az évben megszerveztük az ország első építőipari digitalizációs konferenciáját, a Contech építőipari digitalizációs és innovációs konferenciát is.”
-mondta el. A csütörtöki tematikus napot, mely elsősorban az energetika, energiaközösségek, vízgazdálkodás kérdéskörében zajlott, plenáris előadások indították. Dr. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese arról beszélt, miként lehet versenyképesebb a magyar energiaágazat. 2022-vel kezdte, amikor megbomlott az addig sokáig épített egyensúly, kilőttek az energiaárak, megszakadtak a tradicionális ellátási láncok. Mindez pedig felkészületlenül érte Európát. Elmondta: a magyar kormány szuverén energiapolitikában hisz, konzervatív klímapolitikát valósít meg. Az atomenergia kapcsán megemlítette, hogy Paks1 engedélyének 2057-ig tartó meghosszabbításáról döntött már a kormány, a Paks2 beruházás pedig jelenleg is zajlik. A miniszterhelyettes kemény figyelmeztető szavakkal zárta beszédét: Európa bajban van az ipart és beleértve az energetikát tekintve is.
Digitalizációs fordulatról beszélt a magyar gazdaságban dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. „Olyan világban élünk, ahol el kell dönteni, hogy evolúciós módon hagyjuk növekedni a magyar gazdaságot vagy bizonyos pontokon beavatkozunk. Az biztos, hogy a digitalizáció nagyon erős szerepet kap ebben a növekedésben.” Szép eredményekről is beszámolt. Magyarország a mobil adatforgalom tekintetében a közép-kelet európai térségben a legnagyobb mértékű növekedést produkálta. Parragh László beszéde végén bejelentette: hamarosan indítják a modern vállalkozások programja 2.0-t.
Vetési Iván, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója a NISZ-nél végbement modellváltásról beszélt. „Jelenleg a NISZ nem az ügyfelekkel, hanem az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal tartja a közvetlen kapcsolatot. Az intézményi ügyfelek így nem tudták hatékonyan érvényesíteni az érdekeiket felénk, mindezt egy digitalizációs kényszerben, rugalmatlan finanszírozással, bürokratikus működéssel megfejelve. A NISZ jelenleg a szolgáltatási és finanszírozási modellt váltja fel, az új működési modell 2025-től valósul meg, és megteremti a direkt kapcsolat lehetőségét a szolgáltatásokat nyújtó NISZ és az intézményi ügyfelek között, ezzel növelve az ügyfélélményt, rugalmasabb, költséghatékonyabb működéssel.
Balla Ferenc, a Pro-M Zrt. vezérigazgatója Kormányzati hálózatok, avagy a Mátrix újratöltve címmel tartott előadást. „A mátrix, amiben a NISZ, a Pro-M és a hamarosan megszűnő KIFÜ (Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség) van benne, bonyolult és összetett” – jelezte beszéde elején. A Pro-M eddig ebben a mátrixban az EDR készenléti hálózatok technológiaváltásával foglalkozott. Jelenleg új, 4G és 5G-képes hálózatot építenek a Tetra hálózat mellé. Piaci együttműködéssel 2025 Q1-re 90%-os területi és 98%-os területi lefedettséget fognak elérni. Folyamatban van egy pilot célú 5G Smart Communities nevű hálózat projekt is, ezt az ukrán határ mentén valósítják meg. A projekt haszonélvezői a Magyar Honvédség, a Rendőrség és az Országos Mentőszolgálat. „Rengeteg indok van a kormányzati hálózatok konszolidációja mellett, hiszen ezek a cégek mind külön-külön hálózatokat kezelnek, de helyenként egymással átfedésben. Az új Pro-M kész kihasználni a szinergiákat annak érdekében, hogy egy magasabb ügyfélélményt biztosítson” – zárta beszédét és a plenáris előadások sorát a vezérigazgató.